Első Felvonás.

 Kezdjük is el a folytatásul szolgáló Első Felvonásunk onnan hogy, a hajnali kakasszóra reánk virradt az évünk utolsó napja is. Ami persze annyira minket nemigen zavart, hiszen gondtalan nyugalomban folytattuk tovább a szunyókálást. Személy szerint Én, Démonkámmal, de az első elfogyasztásra kerülő kávét követőn úgy tíz óra tájékán megindultuk a színpadunk otthonául szolgáló gyárnak kulturális bázisára. Első intézkedéseim közzé tartozott, hogy „lovagjaimat” arra utasítottam ugorjanak kocsiba, és hozzák köreinkbe a Vendéglátós Leánykákat. Ezzel szinte egy azonos időben, Én is kocsiba szállok, hogy társaságunk csatlakozására invitáljam a, Kicsi Terikét a mi kis megrendelő Leányunkat. Érkezésüket követőn a további előkészületek jobban a Leánykákat kötötték le. Ugyebár a frizura, smink, körömigazítás, ruhatár, stb, stb  a színpadi megjelenéseknek elváróan.  A srácok irányába nem volt túl kivitelezhetetlen elvárásom a megjelenés során, azaz nem volt egyen öltözékünk. Pontosítva csak az volt az előírt kritérium, hogy mindenki ápoltan tiszta öltözékben jelenjék meg, és a technikát fenntartóknál legalább egy kék köpeny legyen készenlétben. Szükség esetén, tehát az esetleges karbantartó javítások alkalmával legyen mivel védeniük a tiszta öltözékük. Az öltözékkel való sok fecsegésem közepette, eszembe is ötlik az, Oroszlánhölgyeimmel  átélt készülődős történet. Szóval egy készülődési időszakunk alatt szigorúan megparancsolják Leányaim, hogy a színpadi megjelenések során milyen öltözékben jelenhetek meg. Akadékoskodón jegyzem meg. -” Nem mindegy mi is van rajtam? ” – Mire Ők drasztikusan hozzák értésemre, hogy vegyem tudomásul, Ők egy igazán vonzó, csábosan gyönyörű tehetséges Leánykák, és nehogy már egy szakadt hiéna álljon ki eléjük. Reagálásom. -” No, no Kicsi Leánykáim szerintetek Én úgy festek mint egy szakadt csöves? „-  Megbánó szabadkozásukban közlik, hogy Ők nem így értették. –  „Tudjuk, hogy a hétköznapokban az elvárásoknak megfelelőn tudsz öltözködni. De itt most más a helyzet, Mi igenis szép lányok vagyunk, és hogy ilyeneknek láthassanak mindig, hozzánk kell öltöznöd.” –  Mit tehettem. -” Oké, rendben ! Légyszi a megjelenések sorrendjében  készítsétek ki a cuccukat .” – Kancellárom is jelen volt az elhangzó párbeszédnek, bölcs hallgatagságában. De tekintetéből kiolvastam azt mi bennem is megfogant, és hangot is adtam neki. -” Jól van barátocskám, hidd el már bennem is felötlött a gondolat! Miszerint ki is uralkodik itt, és kin?”-  Természetesen ezt Leányaim is jól hallhatták, és bájos nőiességgel vágnak vissza. -” Ugyan már mit is vársz Tőlünk? Hiszen, Mi vagyunk a Te csodálatos Oroszlánhölgyeid. De, Te mint, bár Uralkodó, de mégis csak egy pasi honnan is tudhatnád azt, mi is jó nekünk?”- No, de nem untatlak tovább Titeket , hiszen száz szónak is egy a vége, avagy sok beszédnek sok az alja. Ugorjunk, hát oda, hogy már az adott tetthelyen vagyunk, vagyis a gyár színpadi tájékán, és a pontos idő úgy 17- óra környékén. Aprólékos pontossággal, mindent egyeztetve beállunk a kezdésre. Közben íncsiklandozó illatukkal hívják fel magukra a figyelmet a konyhában készülő ételek, és már érkeznek is a résztvevők első kisebb csoportjai is. Sólyom szárnyán szállva az idő immáron 17-óra 50 perc, s itt az,az idő hogy magamat is összeszedjem, ezért eltűnöm a színről átadva a Kancelláromnak a lehetőséget a bekövetkező kezdésre. Valamivel később órámra tekintve látom ám, hogy 10 másodperc, 9-8-7-6-5-4-3-2-1, és 18-óra, azaz rajtunk üt a kezdés. És azon Szent minutában kezdetét veszi az elmémben megfogant ceremónia kivitelezése. Felcsendül szignálunk amit hatásszünetekkel tarkítva a megadott módon részletekre szelünk.

Tehát, az első néhány másodpercet követőn elhalkulva a szignál létre jön az első szelet. A színpadon megjelenik a Kancellárom, hogy az előírt formaságok alapján felvezethesse a zenés mulatságunk megnyitását a következők által. -” Nagy, nagy szeretettel, és tisztelettel üdvözlök minden hozzánk ellátogató, és a mulatságunkon résztvevő Hölgyeket, és Urakat!  A, Birodalmunk Uralkodója, Orcsi előhírnökeként állok a színetek előtt, hogy méltón bejelenthessem az érkezését. De mindenek előtt az általa reám ruházott feladatom által mi nem más mint eme Birodalom virtuális  kapujának az őrzője, –  tolmácsoljam a kapura rótt megszívlelendő mondatokat. – – ‘ Vidám szórakozásra vágyó Becses Vendég, ki itt mostan betérsz – légy üdvözölve, és szórakozz csak önfeledten. Miközben érezd jól magad, ha kívánságod lészen bátran járulj a színem elé. De óvva intelek arra is vendégszeretetem alkalmával, ügyelj hogy bölcsen élj. Az önfeledt szórakozásod közben se feledd az illemtudó magatartást. Így légy mindig tisztelet tudó, Oroszlánhölgyeimmel, s az Őket körülölelő Hölgykoszorúval. Légy mindenben mértéktartó, s szabályaim szerint óvd a rendet. Nehogy a katonáim martalékává válj!’ — ( A, Dante Pokla című műben a pokolnak kapuján található felírat sugallata nyomán írta Sarkadi”Ori”Károly.) És nagyra becsült Vendégeink immáron látom is a horizonton feltűnni Orcsit, hogy  hozzánk érkezvén Uralkodóhoz méltón nyithassa meg mulatságunk.” – S néhány másodperc leforgására felerősödik szignálunk mialatt lassú futásom által a színpadra érkezem kézfogással üdvözölve a Kancellárom. Majdan ismételten elhalkul a zene. -” Köszönöm Kancellárom! És érkeztem is közétek, késlekedés nélkül hogy ne várakoztassam a szórakozásra vágyó Tisztel Vendégeinket. S, Én is tisztelettel köszöntve benneteket örülök a megtisztelő jelenléteteknek. Hölgyeim, és Uraim elöljárójában elétek tárnám a mai szilveszteri programunk menetrendjét. Amit ígérhetek az a sok, sok zene, amiket színesen tarkítanak Oroszlánhölgyeim műsorai. A reájuk kirótt pihenő időkben a D.J. párosom a szépséges Klay, azaz Klaudia, és társa az Én szememben mondjuk nem annyira szépséges, de annál tehetségesebb Tody azaz Tódor fog szórakozásba invitálni Titeket. Továbbá 20- óra 45 perckor látogat el hozzánk sztárvendégünk, Zoltán Erika. S persze lesz itt étel és ital is garmadával, de a ceremónia fő fogását képező vacsora ideje 22- órakor veszi kezdetét. S, lesz még néhány most még titokban tartott meglepetésünk is számotokra amikkel vidámabbá varázsoljuk ezen évbúcsúztatót. De, még mielőtt bármibe is belekezdenénk szólítom a színpad deszkáira Elbűvölőn Gyönyörű Oroszlánhölgyeimet, kiket fogadjatok nagy, nagy szeretettel.” – És az ismételten felerősödő szignálunkat követőn a színpadunk melletti rejtekükből méltóságteljesen bevonulnak az, Oroszlánhölgyeim. Fogadásukra a színpad bal elején lévő feljáróhoz érkezem. Ők ezalatt tüneményesen bájos mosolyukkal, s kissé lehajtott fejüket ritmusra ingatva, és közben apró ritmikus léptekkel érik el a színpadi feljárót. Nem mellesleg a közönségünk vastapsának üdvrivalgásában. Oroszlánhölgyeim a színem elé érkezvén kismértékű meghajlással üdvözölnek, amire természetesen Én is ugyan ezt teszem. Még kicsit incselkedem Velük, majdan hagyom, hogy elfoglalhassák a helyük a színpadon. A zene ismételten a csend néma fogságába esik, s Én e képen folytatom. -” Kedves Vendégeink úgy látom, minden, és mindenki készen áll a kezdésre. Így nincs is más teendőm mindenkinek jó szórakozást kívánva a mulatságot hivatalosan is megnyitom. Bár töredelmesen meg kell valljam kicsit még tétován állok az események előtt, hiszen igazából még azt sem tudom melyik ösvényre tér ezen évbúcsúztató rendezvény. Azaz mire révbe ér hol találja magát, netán a mennybe, avagy a pokolba!?  Addig is még ezen dilemmámra fény derülne, következzenek a színpadon türelmetlenkedő, Oroszlánhölgyeim – xyz – műsorukkal. „-  /Hogy az utóbbi fogalom mit is foglalna magába arra még az illusztrációs belekotyogásaim által  fény derül. / S az események gördülése alatt hanyag eleganciámmal kiintek a technikának. A jelzésemet követőn  az eddig a sötétben megbúvó szürke hangfalak, amik eddig komor hallgatagságban bámultak a résztvevőkre immáron életre kelnek. S, a végfokaik decibeleinek határait feszegetve ontják a zene lüktető ritmusát a szórakozni vágyókra. Mialatt a hadrendbe állított katonáim is fürkészen útra kelnek, hogy odaadón óvhassák a szórakozni vágyók nyugalmát.

Az elhangzó sláger az, 1986 -os évben jeleskedett, s előadója C.C. Catch. A címe Heaven and Hell. Szerzője pediglen Dieter Bohlen. Az érkező pediglen az, 1984 -es esztendő májusában látta meg a napvilágot, Dancing in the dark címen. Szerzője maga az előadó, Bruce Springsteen.

És a kezdés percei alatt megadatik számomra is azon némi kis idő, mialatt Vendégeink körében elvegyülve kíváncsin rójam le zarándok utam. Szemlélődve tudakozom a felől, hogy minden az előírásaimnak megfelelőn olajozottan működik e, valamint tudakozódom Vendégeink hogyléte felől. Barangolós útjaim egyikén a konyhába igyekszem óvatos léptekkel lopózva. De ettől még konferálnom kell az érkező slágert is. Ami az 1980- as évből érkezik hozzánk az, Arabesque Lányai jóvoltából. Címe, Midnight dancer. Szerzők, Jean Frankfurter, és John Moering.

Már künn a folyosón járva hallom, ahogyan a konyhában szorgoskodó Hölgyek vidám beszélgetések közepette nagyokat nevetgélnek. Belépve a konyha területére meglepődve tapasztalom, hogy a korosodó Hölgyek a modernebb zene ritmusára is élvezettel táncikálnak. Óvatos ütemben, de határozottan szólítom meg Őket. -” Kézcsókom Kicsi Aranyos szorgos Hölgyeim! Mi újság a konyha fronton? Minden megy zökkenő mentesen?” – Mire Ők felém fordulva válaszolnak. – ” Még nagyon az elején vagyunk, szép is lenne ha máris gondokba ütköznénk! És bízva Isten jóakaratában a gondok kerülni fognak minket a végéig is.” – ( S itt két táborra osztódva szólítanak meg. Egyik tábor a Karcsikám, míg a másik az Orcsikám bevetésével.) Mire Én mosolyogva. -” Legyen is így Kicsi Hölgyeim, de ha mégis utolérne az a fránya gond tudják hol találnak meg!”- S már tovább is iramodom a szomszédos helységbe. De előtte lökök egy kicsit a slágerek szekerén. Az 1988.-as év slágerével az Everybody is dancing -el. Előadója, Ken Laszlo. Szerzői, Alberto Moggi, Carlo Cantini, Gino Caria, Sandro Oliva.

A szemeim elé táruló látványtól kis híján elájulok. A három szakács fiú az üstök között a birtokukban lévő gigantikus méretű fakanalakkal a zene ritmusára, hogy is mondjam csak verbunkoztak. De azért odaszólok Nekik is. -” Sziasztok srácok, látom itt is igazán jó a hangulat! Két dolog egymásba kárt ne tegyetek a fakanalakkal, valamint a kaja se égjen oda!”- Mire Ők -” Szia Orcsi! Ne aggódj vigyázunk magunkra is, meg a kajára is! Ami igazán hiányzik itt Nekünk az néhány Aranyos Leányka.”- Erre Én. -” Nosza rajta, szerezzetek magatoknak! Van kint bőven belőlük! Senki nem mondta azt, hogy Ti nem szórakozhattok, csak ismételvén önmagam, a kaja oda égjen!”- A srácok elképedve. -” Ez most komoly? Tényleg kimehetünk hozzájuk? Már abban a fázisban vagyunk, hogy egyikünk is elég felügyeletként. Váltásokként meg is tudnánk oldani.”- Én -” Igen, és igen. Ha kivitelezhető, hát legyen így, csak ne feledjetek el átöltözni mielőtt kimentek.” – És ismételten jő egy sláger az, 1988. -as évből. Az előadók, Lili and Susie. A címe pedig, We were only dancing. Szerzők, Alexander Bard, Ola Hákansson, Tim Norell.

Hamarosan bekövetkező feladataim révén tüstént igyekszem is vissza a színpad térségébe. Ahogyan a színpadunk előtt termek, s érdeklődőn feltekintek látom ám, hogy nem az előírt nyolc Leány, hanem tizennégy szorgoskodik rajta. Itt jegyezném meg azt a fontos tényt, miszerint vannak olyan koreográfiás modulok amik a Lányaim ötlete révén álltak össze, és van olyan is amiket az Én történeteim írása alapján születtek meg. Folytatva a történést a front egyen, avagy vezető pozícióban lévő Fekete Gyöngyöm irányító szárnyai alatt kifogástalanul zajlik a produkció menete. Néhány némán átélt másodpercen át mohón, és elismerőn gyönyörködöm a látványban, mit Gyöngyöm is észlel. Első reakciókét zavart meglepődés sugárzik le Róla, de ezt követőn már egy ártatlan bűnbánó, kicsit simlis magatartásra vált. Sugárzó boldogsággal, és kacér tekintetével kíváncsi érdeklődéssel tekint le reám, miközben kitűnőn végzi a feladatát. Kapok is észbe Nekem is ezt kellene tennem. Tehát az, 1983.-as évből érkezik a slágerünk a, Baby’s Gang által. Címe, Happy song. Szerzők, Alfredo Pignagnolli, Ivana Spagna, Ottavino Bacciocchi.

Még néhány másodpercen át merengőn nézem a Leánykáim szemet gyönyörködtető előadását ezután fölkiáltok Nekik. -” Édes Luciferem!  Csodásan szépek, s vonzón gyönyörűek, és ügyesen tehetségesek vagytok. A varázsotoktól csak ámulok, és bámulok, úgyhogy mindent bele Leánykáim! Folytassátok csak tovább bátran!” – Ekkor, Gyöngyöm kirobbanó lelkesedésével, és boldogságban úszó mosolyával egy meredekebb koreográfiás lépéskombinációval, teljes erőbedobás mellett viszi tovább verbuvált csapatát. Én pediglen a sláger arzenált terelgetem odébb. Történetesen az, 1983.-as év folyamán Kim Wilde előadásában hallható, Dancing in the dark -al. Szerzői, Nicky Chinn, Paul Gurvitz.

Az előzményekhez csatolva itt az a dolog történt, hogy az éppen szabad óráikat töltő Vendéglátós Leánykákat az Oroszlánhölgyeim magukhoz csalogatták a deszkákra. Persze ehhez az is hozzá tartozik, hogy Ők barátnői viszonyt ápoltak egymással, és ezért sűrűn megfordultak a köreinkben. Értve ez alatt a próbákat is, ahol sok mindenre megtanították Őket az Oroszlánhölgyeim. Viszont a nyilvános színpadi megjelenésre nem volt meg az engedélyük részemről, ami e perctől változott. S már következik is az, 1987.-es év márciusában kiadott Whitnay Houston sláger a, I wanna dance with somebob. Szerzők, George Merrill, Shannon Rubicam.

Azon melegében, sőt forrón tálalva jöhet az, 1983.-as évből származó sláger. Előadója, Irene Cara és a címe, Wath a feeling. Szerzők, Irene Cara, Giorgio Moroder, Keith Forsey.

Kedves Vendégeink, hogy a következő pillanatok alatt milyen érzés lett rajtam úrrá szavakba nemigen foglalhatom. Hiszen látom társaságunkhoz csatlakozni készülő körülményes egyént. -” Édes Luciferem nincs itt Nékem elég gondom, de mint derült égből a részeg ufó akképpen csapódik be közénk a Mi méltán híres szexológusunk, Dr Mister Kéj. Ki egy személyben okleveles tánc, és karate mester, továbbá nívós díjbirkózó. Valamint extrém nőgyógyász, ki mindent a lyukon keresztül intéz. Nevéhez fűződik a brutális szeméremdombi vad éji szexpartik ahol is síkosítás nélküli súrlódásai révén a legcsökönyösebb szeméremajkak is dalra fakadtak.”- Jellemének megidézése okán érkezzék is rögvest néhány illusztris képkocka. De mindenek előtt könyörögve közölném veletek a érkező bejátszást csakis tízen nyolc éven felüliek, és igen erős idegzetűek tekintsék meg. Ezt nem csak az ide szóló médiatörvények betartása végett mondom, hanem a magam példájából kiindulva. Történt ugyanis, hogy felelőtlenül semmibe véve szende, szerény, szolidan szűz, lényemmel megtekintettem. A reám törő felhevülő légszomj, és szívinfarktus kiváltotta sokk következtében lélegeztető gépre kerültem. Ráadásként Misának kellett egyet eszkábálnia, mert kórházba vinni nem mertek. Nehogy alaptalan módon keverjenek a Covid-19 mizériába. Úgy, hogy kérlek benneteket vegyétek komolyan a fenti intelmet. Köszönöm!

No, azért kíváncsi vagyok arra, hogy hányan tekintettétek meg jó Magyar szokás szerint, csak azért is!? De meg is érdemlitek. Jut is eszembe Szenten Szűzies életemtől vezérelve tudatlanságom által kérdeném Én, mit is ábrázolhatnak, avagy illusztrálhatnak a fenti képkockák? Vagy inkább ne is legyek rá kíváncsi? Tovább haladva. . . 

Édes, Orcsikám!  Amit láthattál az egy jövőkép ábrázolás a hamarosan reánk köszöntő mély szegénységről, ahol ruháinkat elveszejtve összebújva kell melengetnünk egymást.

Nos, tehát Édes Kicsi Démonom, ismételten segédleted által csak sikeredett bebizonyítani, hogy Én valójában szűz vagyok. Hiszen Leányunk fogantatásánál, Mi nem egy kis híján az univerzumot is romba döntő vehemens szexuális tevékenységet űztünk, csupán csak fáztunk, és szorosan összebújva melengettük egymást.

Édes Kicsi Orcsi! Ezt így is fellehet fogni, ez szerintem döntő részben csakis a nézőpont kérdése. Viszont akkor Én vagyok a világon a második nő, Szűz Máriát követőn ki szűznemzés által hozta világra gyermekét.

Kicsi Démonom! Egyem is meg a lelkecskédet nézetem szerint ez is csak a megfelelő rálátás tényezője. Hiszen, ha Én Szent, és szűz vagyok akkor a napnál is világosabb, hogy csakis egyfajta szűznemzés jöhetett létre.

Édes Luciferem! Hol is tartottam? Ja, igen megvan Dr Mister Kéj. Valamint a hozzája igazítandó slágernél. Tehát máris érkezik az 185.-ös évből a Latin Lover formáció a, Casanova action című slágerükkel. Szerzők, Bob Divine, Peter Lack, Thomas Weiss.

Nos, visszatérve a fentebbi illusztrációs képsorokhoz, melyek az élet enyhén sós ízében úszó sikamlós mannájáról szólnak, csatolnék egy a Mister Kéjjel átélt történetet. Egy bohém összejövetelünk alkalmával ahol is izgatottan kipirult arccal meséli el két Leányka, hogy hogyan is rohantak le Ők ketten egy szerencsétlen Legendás fickót. Tették ezt a Leányok erotikus vágyaktól szomjazó lelküknek csillapítása okán. A beszámolójukat mindenki érdekfeszítőn kísérte figyelemmel, így Kéj Uraság is. Ahogyan a Leányok bódult átéléssel mesélték az eseményeket, az több mint lenyűgöző volt. Kedves Vendégeink itt föltétlen meg kell mondjam, hogy remegő újaimmal írom le a következő sorokat. Hiszen a középkori legsötétebb kínzó kamrában is vidámabb lehetett a hangulat, mint amit keserves sanyarúságában élhetett át a Legendás fickó. A Leányok a kiszemelt áldozatukat, ugyebár a Legendás fickót egy szobának az ágyán hanyatt fektették. Majdan uccu neki az egyik Leány a szerencsétlen Legendás gyerek ágyéka kényes pontját célba véve hangulatot csinált, majdan nyeregbe pattant. Ez alatt a másik Leány, hogy ne unatkozzék a Legendás fickónak fejét a combjai fogságába tette. Arra kényszerítve szerencsétlen párát, mármint a Legendás gyereket, hogy nyelvének használatával kényeztesse szemérem dombját s annak minden zegét, és zugát. Közben a Leányka csípőjével olyan kifinomult mozdulatokat téve a Legendás srác nyelvénél, minek láttán a legprecízebb esztergályos is sírva fakadt volna. A legforróbb kéjes érzések hevében jött az őrségváltás, avagy a helycsere. S, közben az elvégzett munka eredményeként dicsérőn illetik a gyönyöröktől elégedett kielégült mosolyukat. E pillanatban hirtelen vállon veregetve kérdé Tőlem, Kéj Uram.-” Orcsi! Te is láttad azt a csodás mosolyt a Leányok arcán?”- Mire Én. -” Barátocskám, ugye nem akarod azt, hogy Felség sértegetés vádja mellett elítéljelek. Vedd már tudomásul, hogy Én egy szende, szerény, szolidan, szűz férfiú vagyok, nem mellesleg Uralkodó. Így hogyan is láthattam volna azt a mosolyt? Bár meg kell vallanom emlékeim tárában homályosan őrzök egy képet, amin egy mosoly szerűt látok. Bár azt is föltétlen fontosnak tartanám közölni, hogy nem a Leánykák orcáján.”- Édes Luciferem! Úgy beleéltem magam, hogy ismételten folyik az izzadság a hátamon. Nincs mit tenni le kell nyugodnom. Még pediglen az, 1983.-as év The Twins fiainak a slágerével a, Not the loving kind cíművel. Szerzők, Ronny Schreinzer, és Sven Dohrow,

Bizony, bizony Pici Fiaim a fent taglalt eseményt bárminek tekinthetjük, csak gyerek szerelemnek nem. Csakis katona viselt férfiúnak, azon belül is, ki éles bevetések által  a harcmezőkön szerzett tapasztalatok révén lehetett némi kis esélye a túlélésre. Valamint gyakorlati verselemzésként ötlik agyamba költőnk, Petőfi Sándor versének néhány mondata.  ” Egy gondolat bánt Engemet, Ágyban, párnák közt halni meg.” Persze ezt csakis a hallottak alapján állíthatom, hiszen merem azt hinni részese nem voltam a feltárt eseményeknek. A folytatásban itt ragadnám meg a pillanatot arra, hogy tájékoztassalak Titeket mi szerepet is töltöttek be a műsoraink alatt, a zenéket tarkító prózai momentumok. A szórakoztatáson túl azért volt rá szükség, hogy a technikának is legyen kellő ideje az átállásra, valamint a Lányaim is egy kis felkészülési szusszanáshoz jussanak. Persze az utóbbihoz a D.J. által nyújtott zenei részek is alkalmat adtak. További magyarázatként a Leányaim nem voltak a műsorunk teljes terjedelmében a színpadhoz kötve, hiszen ez nagyon megterhelő lett volna számukra. Bár még így is a munkájuk által, 60 -70 százalékban a színpad deszkáihoz voltak igazítva.  Úgy gondolom, hogy itt most remek alkalom nyílik a Mister Kéj fejezet jelképes zárásaként, ha illusztrálás gyanánt beiktatok egy prózai momentumot. Azért mondottam, hogy jelképes zárás, hiszen valójában végső búcsút nem intünk Kéj Uraságnak.  – ” Nos online megtisztelő Becses Vendégeink! Bátran meg merem állapítani, sőt mi több közölni is Veletek, azon tényt, miszerint szexológusunk a Kéj Uram nemi aktivitása jóval szerényebb lehetett a színes Arab világból érkező hősünkétől is. Tehát valahol az Arab föld tájain rója sétáit két suhanc barát Amir, és Omar. Amir már órák óta traktálja barátját a nőügyeivel. Hogyan, s miként hódította el a Leányok szívét, és miféle pozitúrákat alkalmazott az édes erotikus pillanatok alatt amivel a Leányt maradéktalanul kielégíthette. S, néha kérdőn figyeli haverja reakcióját amiről el kell mondani nem egy igen aktív. Amit hozzá tudott fűzni az néhány halk hümmögés volt. Amir megunva haverja hallgatagságát imigyen szólítja meg. ” Figyel barátom Omar, Én úgy gondolom, hogy Te nem voltál még nővel!?” Mire a cimbora. ” Igazad van barátom Amir nem voltam még nővel, sőt még pasival sem. De megmondhatom Neked őszintén egyszer már próbáltam kecskével!” Ekkor jő el a pillanat mikor is Vendégeink kővé dermednek elmebetegségemtől, s itt kihasználva a pillanatot. -” Nos, Kedves Vendégeink ismételten a színpadon az Oroszlánhölgyeim, és Vendéglátós Leányaim a, Partra Vetődött Lélek műsor számuk révén. Fogadjátok, Őket kitörő örömmel, és sok, sok szeretettel!”- S, a felcsendülő zene nevében érkezik az,1988.-as év októberéből, Alannah Myles Black velvet című slágere. Szerzők, David Tyson, és Christopher Ward.

Na, de kell ez Nekem, viszont ha már a felszínre került a, Partra vetődött lélek című írásom, tartalmát néhány tőmondat által vázolnám. Az élet Édenében folyton, folyvást barangoló Lélek önfeledt boldogságban hajszolja az édes érzelmekkel tarkított szerelmet. Mohón ízlelgeti, s elégedetten teszi magáévá az érzésnek minden zamatát. Mígnem egy napon, mint a zord tengerek habjain járó hajó egy zátonynak a képen ütközik a Lélek egy kiábrándító csalódásba. Minek végett Hadész birodalmának nyugtatón csöndes oltalmára vágyik. Az alvilág kapujához érve a marcona őr, Kerberosz szívélyesen látja az érkező vendéget. És nem gátolja meg abban, hogy bejárva fedezze fel minden szegletét az alvilágnak. A, Lélek rója útját az alvilágban, de látva a sanyarún sivár, gyötrelmes fájdalmakkal terített világot  keserű érzés lobban fel szívében.  Belátva tévedését, lényében ismételten feltámad az Édeni szeretet utáni vágy, és a kapuhoz igyekszik, hogy visszatérhessen oda. De a marcona őrző, Kerberosz immáron fenyegetőn útját állja. S, hiába próbálja a Lélek kétségbe esetten szívszorító szavaival bizonygatni, az Édenben élő szeretet utáni olthatatlan szomját. Kerberosz tántoríthatatlanul kérlelhetetlen marad, és örök időkre az alvilág fogságába kényszeríti a megtévedt Lelket. No, nem bánom ha már itt tartunk idézzük is fel a produkció színpadi záróképeit némi kis zenei aláfestéssel. Tehát a, Lélek az alvilág kapujához érve, Kerberosz színe előtt: Mit követőn bebocsájtást nyert a Lélek az alvilágba nagy ügybuzgalommal, s érdeklődőn rótta útját a számára még ismeretlen országban. Mígnem a látottak árán kezd ráeszmélni, hogy a szeretet boldogság szivárvány útjáról egy megtévedt kisiklás révén vakvágányra tévelyedett. Rögvest iparkodik vissza a kapuhoz, hogy az Édenbe visszatérhessen. Igen ám de a gazdájához hű Kerberosz az útját állja. A, Lélek megtörten torpan meg az őrző előtt, mit követőn esendőn kérlelő fohászába kezd. – ” E kapu dicső őrzője, délceg Kerberosz! Köszönöm, hogy engedted bejárhassam e világot. De e tájakon nem találtam mást, csak a sikoltó fájdalmat, és gyötrelmes magányt. Minek rideg, s hidegen mérges nedvének deres lehelete, égetőn kínzó érzésekkel töltötte meg a szívem. Ráébredtem arra, hogy Édeni létemnek hajnalán mit keresek Én már itt? Nem jött még el az Én időm! Nincs itt még a helyem! S, szívem sugallja azt, hogy odaát hiányzom, és várnak reám. S, a könnyes arcokon, csak jelenlétem nyújthat megnyugtató vigaszt. Belátom tévedtem. S mint a mély álmából szunnyadó vulkán eszméltem fel, az Édenben hagyott csalódásom sincs oly viselhetetlenül iszonyú, mint e lenti létnek a szennyes mocskában ázó lápnak az orrfacsaró bűze. Esedezve kérlek, Kerberosz engedj át Engem a kapun, a csodát érő boldogságba visszatérhessek.” – Míg, Kerberosz eltöpreng a hallottakon addig hallgassuk meg az, 1986.-os év augusztusában napvilágot látott, Cyndi Lauper slágert a, True colors -t. Szerzők, Tom Kelly, és Billy Steinberg.

– ” Könnyes a szemed, de ne törj meg. Én tudom nehéz kiállni a feszülő világban. Hol elveszel, elfolyt a sötét, és tönkre tesz. ” – (( Ezen idézet a már hallható Cyndi Lauper slágerből való. A szerzőket már fentebb említettem. Nos, tehát tiszta vizet öntve a pohárba a továbbiakban csak azon művek szerzőit nevezem meg amik nem általam születtek meg. A megmaradtakra értelem szerűen a, Sarkadi”Ori”Károly lesz érvényben. )) – Kerberosz izomból kővé gyúrt gigantikus testével, szikla szilárd lábain tettre készen áll meg az alvilág talaján. Három fején mint a balsors barlangja tátongnak szájai, s a bennük lévő tűzben edzett éles fogait fitogtatva vicsorog. S mint egy vészjósló árnyék a falon a képen vetődik rá a könyörgő Lélekre. S, az alvilágot megrengető morgását követőn cinikusan szólítja meg az esedezőn távozni készülő Lelket. -” Szívemben e sötét birodalom él, mi kegyetlen, s üresen kongó! Így nem találhat utat hozzá a könyörgőn kérlelő tiszta szó! Lélek, Lélek – Te megtévedt Lélek, mit is tehetnék Én már érted? Gazdám utasítására örök időkön át, e kietlen alvilág foglyává teszlek Téged! Balga módon eldobtad magadtól az Édenben lévő éltető létet. Mit az itt töltött gyötrelmesen keserű idők, minden órájában felemlegetek Néked. S, ezt teszem is mindaddig, míg az ostobán gyáva félelmeid által az őrült kárhozatba taszítom Éned! ” – És a Lélek szemeiben a kapunak túloldalán utoljára még fölcsillan a szeretett Édennek hívogató fénye, mi annak bezárulásával örökkön eltűnik. Immáron karmai által megragadva, s magába visszarántva az idők végezetéig fogva tartja a Lelket a kietlen alvilág. Most pediglen következzék az, 1983.-as év szeptemberében, Mike Oldfield által kiadott, Shadow on the wall című sláger. 

Kedves Vendégeink ezek itt csak az írott szavak, és a hozzá vezényelt zenei kíséret. A benne rejlő csodát most nem láthattuk. Nem láthattátok a Leányaim mindent felülmúlóan ideigazított koreográfiás mozdulatait. Azt ahogyan a képzeletet is felülmúlóan bújik Kerberosz bőrébe Bea, és Csillu. Gigászi erőkkel gyötörve a megtévelyedett Lelket. Azt a tévútra tévedt félszeg Lelket, kit Édes Angyal -/ Hajnika / – csöppnyi termete révén formált meg. S, azt ahogyan bűnbánó megalázkodásban kérleli a rendíthetetlen Kerberoszt. Ki végtére is az alvilág mocskába taszítja az elcsigázott, megkeseredett Lelket.  A közönségünk igénye révén sokszor volt műsoron, így sokszor láthattam közönségünk reakcióját is. Ahogyan néma csendben borzongva kísérték figyelemmel a történést. És gyakran láthattam a produkcióhoz színpatikus áhítatos arcokat, melyeken néha, néha legördült egy, egy könnycsepp is. A produkció kiváltotta érzelmektől voltak kik szemrehányón felrótták Kerberosz felelősségét is. Szerintük az önkéntes elmúlást választó Lelket figyelmeztetnie kellett volna mi is vár reá, ha betér az alvilágba. Kerberosz védelmében, ne gondoljuk róla, hogy Ő egy elvetemülten gonosz teremtmény. Csupán, csak a reá rótt lehetőségekkel bír. Amíg a Lélek az őrzött kapu előtt áll, vagyis még él nincs hatalma fölötte, így nem tud segíteni sem. Ha viszont már átlépte a kaput, tehát már holt, akkor meg már nem segíthet. Tehát az önkéntes halálba vonulásokért nem Kerberosz tehető felelőssé, hiszen a Lélek döntése volt. Mielőtt érkezne a következő sláger csatolnám a történéshez néhány szabadon szárnyaló gondolatom.  Tehát állásfoglalásom szerint éljük csak bátran az életünket, és próbáljuk elfogadni  olyannak amilyen. Bár az is igaz, hogy a kezünkben a változtatás joga is, és néha hasznos is lehet, de ajánlanám azért fontoljuk meg, és utasítsuk is el az elmúlás gondolatát. Tudom, hogy elviselhetetlenül gonosz is lehet a reánk rótt élet, de gondoljunk arra, hogy a legádázabb vihar után is elvonulnak a felhők, átadva a lehetőséget a napsütésnek. Tovább már nem szaporítva a szót érkezzék a sláger az, 1983.-as esztendőből, és Gazebo előadásában a, I like chopin . Szerzője, Paul Mazzolini, avagy Gazebo.

Tovább haladva a műsorunk palettáján, amíg elbűvölőn csodás Leányaim a színpadon szorgoskodnak ismételten megadatik számomra némi kis tudakozó túra út. S ennek alkalmával össze is futok egy népes vidám, kíváncsi társasággal. Tüstént diskurzusba is elegyedünk, s a szórakozásra kiéhezett társulat, főként Leány tagjai próbálják kipuhatolni Tőlem, hogy pontosan mi is fog szerepelni a mai repertoárunkban. Kicsit erőszakos kíváncsisággal érdeklődve meglepetés műsoraink iránt. Míg lecsitítom Őket hallgassuk meg az, 1981.-es évből, Alice- Una notte speciale , című slágerét. Szerzője, Per Elisa, azaz Alice.

Persze részemről igen nagy ellenállásba ütköznek, hiszen makacsul türelemre intem Őket, várják csak ki szépen míg mindennek elérkezik az ideje. Türelemre intő mondataim alatt is a színpadunk térségét kémlelem, és észlelem is, ahogyan zord katonám, Vas Mancsom idegesen feszült magatartása révén igen csak tettre kész. Szabadkozón, megértő elnézést kérve a kis csapattól a színpad irányába szaporázom lépteim. Már jókora távolságból is láthatom Mancsom szigort parancsoló, sőt már inkább fenyegető ábrázatát, mit jöttömet észleve próbál felém is tolmácsolni, mit kirívó esetnek vélt. Érkezvén a színpadhoz már Én is láthatom, sőt hallhatom is ahogyan egy maroknyi pasi csapat pimaszkodik a Leánykáimmal. Hallva az incselkedő mondatokat nem tartom azért annyira kirívónak az esetet. – ” Rágjuk is meg azt a gyönyörű nunikátokat nagyon ügyesek vagytok, s nagyon jól csináljátok! Uram, Atyám az ágyban is megtudnátok csinálni ezt az eszement figurát? Nézzed csak haverom micsoda kőkemény cicik táncolnak a csajokon! Hogy is ne látnám, és milyen jó lenne a számban érezni valamelyiket! Gyönyörű tűzről pattant kis Csajok vagytok, ha tudnátok azt is, hogy mit is tudnánk csinálni veletek! stb, stb.” –  Váratlanul elébük toppanva, még látom ahogyan Mancsom erősítésre adna utasítást, mit még időben meghiúsítok. Megjelenésemre a srácok is megy szeppenve befogják a szájukat, mialatt Én a színpadon dolgozó Lányaimat figyelem, és látom ám rajtuk, hogy a srácok viselkedése pozitívan hat rájuk. De még mielőtt kiderülne az, hogy hogyan is végződött az eset, jöjjön egy sláger az, 1981.-es esztendő szeptemberéből. Az előadója a, Quarterflash formáció a, címe pediglen Harden my heard. Szerzője, Marv Ross.

Leányaim számára felüdülést jelent a dolog, hiszen csípősen visszavágnak. -” Persze most nagy a szátok Fiúkák, hisz Mi a színpadon, Ti pedig jókora távolságra előtte vagytok. De ettől próbálkozzatok csak Kicsi Fiúkák, de ha jól megdolgoztatunk benneteket, nehogy sírás, rívás legyen ám a vége!!”-  Miközben csípőre tett kezemmel megállva a srácok előtt mogorva szúrós tekintetemmel egyetemben közlöm velük. -” Nos, Kicsi Srácok a helyzet a következő: Gázsi nuku, veszélyességi pótlék szintén nuku, és csakis saját felelősségre a színpad terhelhetőségéig, azaz tizennégy Leányhoz tizennégy pasi dukál. Tehát ésszerűen fellehet menni hozzájuk táncoltatni Őket, és ha vita nélkül megoldható, valamint betartva az idevágó etikettet néhány plusz pasi is lehet a deszkákon a Leányka lekéréséig váltás gyanánt. Értve vagyok?? „- Néhány másodperc meglepődött dermedt csendet követőn veszik a fiúk a lapot, és ígéretekkel tarkított köszönetekkel, ráadásul tisztelettudón viselkedve Leányaimmal táncoltatni kezdik Őket. Persze itt azért már jócskán megváltozott a koreográfiás előírás, de szemlátomást elégedetten nagy felüdülést váltott ki Leányaimból is a tett intézkedésem. Egyszóval szíves örömest befogadták a Fiúkákat. S, máris berobban közénk az 1985.-ös évből C.C. Catch, – I can lose my heart tonight című slágere.  Szerzője, Dieter Bohlen.

Befogadták ?? Pajkosan incselkedve velük a zenének ritmusára apró kis cafatokra szedték Őket!  A példaértékű Pasik pediglen a lehető legnagyobb Férfiúi méltósággal viselve tűrték kirótt sorsukat. Néhány pillanaton át szemlélve a dolgok menetét, láthatom minden flottul működik, így e szegletben keresnivalóm a továbbiakban nincs tovább indulok. S máris iparkodom vissza az imént elhagyott lelkes kis csapathoz, kik azóta jó néhány Leányka által gyarapodtak is. Érkezésemet követőn üdvözölnek, majdan hízelgésbe kezdenek, jaj nem leszek gonosz mondjuk úgy dicsérgetésbe fognak. -” Nagyon klassz a buli, és Te is Orcsi! Igazából el sem tudjuk mondani , mennyire is szeretünk Titeket, és tényleg eszméletlenül jól élvezzük a műsorotokat. És mit ne Mondjunk, Istenien érezzük magunkat!! ” – Mialatt köszönve viszonzom a kedves szavakat egy váratlan pillanatban bal irányból érkezik egy „torpedó”, egy csodálatra méltó barna Kisleány képében. Lágyan hűs szellőként suhan elém majdan gyöngéden megsimítva a karom, – amibe Én teljesen a lelkem legmélyéig beleborzongom – s arcán édes mosolyával reám köszön. -” Szia Orcsi ! Most is nagyon aranyos vagy, mint mindig, és csak csodálni Tudlak annyira jó itt a hangulat.” – Az kíváncsin éledező vonzalom pillanatai alatt keresem a tekintetét, melyet meglelve, s mélyen benne elmerülve elalélok. Ez alatt sajnos feledve Démonkám semmihez sem fogható kápráztatón gyönyörű tengermély kék szempárját. Amit nem feledek az a következő sláger mi az, 1984.-es esztendőből érkezik hozzánk. Előadója, Alison Moyet, s címe pediglen, Love Resurrection.  Szerzők, Alison Moyet, Steve Jolley, Tony Swain. 

Kezeimmel tévúton járva, bizakodó puha érintésem által érintem meg a Leánykának a derekát, mit mohó ölelésem követve kérdem. -” Szia Gyönyörű Ismeretlen, Kicsi Leányka! Szívem legsimogatóbb érzései által kérdeném Tőled, szánnál e reám néhány felüdülést nyújtó csodás percet mialatt táncolok Véled?”- Mire a Leány. -” Természetesen táncolok is Veled akár órákon is át mialatt beszélgethetünk is, és egyébként Marikának hívnak.” – Időmet leltárba véve számolgatom, és kiderül valamelyest adatik, így aránylag nyugodtan táncba vihetem a Marikát. És lőn a zenei kitérő az, 1986.-os év októberéből a Bananarama, Lányai jóvoltából. S, a slágerük címe pediglen, Love in the first degree. Szerzők, Sara Dallin, Siobhan Fahey, Keren Woodward, Mike Stock, Matt Atiken, Pete Waterman. 

A tánc alatt Marika teljes mértékben elbűvölve, magával ragadva rabul ejt, sőt egyre nyilvánvalóbbá kezd válni, hogy már mind a kettőnk fejében  egy valami jár, – a szeretkezés gondolata. Így hamarosan elvonulva az érzelmes romantika kéjes lagúnájában elmerülve egymáséi lettünk. Nem akartunk Mi semmi egyebet egymástól, csak egy jóízű testi kapcsolat varázsát. Marikát igazán nem ismervén azt sem tudhattam szeretni is tudnám e, s ez szerintem fordítva is igaz volt. De viszont részemről így is megtörtént, minek nem kellett volna. S, most érkezzék az, 1981. -es esztendőből az Ottawan együttes, Shubidube love című slágerükkel. Szerzők, Daniel Vangarde,  Jean Broussolle.

Vétkes utamról visszatérve éledezni kezd a lelkemben a gyötrő lelkiismeret furdalás. Lépteim alatt a színpadra szegezett tekintetem tükrében, mint egy törékeny kis Angyal csillan fel Démonkám semmihez sem fogható alakja. Ki mit sem sejtve a történtekről áhítatosan végzi munkáját színpadunk deszkáin. Merengő csodálatomban nézem a Leánykám, mialatt a pokolnak kénköves tüze kezdi égetni elmebeteg, kárhozott lelkem, s bármit megtennék azért, hogy az időnek kerekét visszafordítva, a józan eszem előhívva semmisítsem meg az előzményeket. – – Édes, Luciferem! a fene enne meg a szerződéseddel egyetemben, de itt már semmi sem segít, ebben már benne vagyok, és utólagosan sopánkodni már értelmetlen. – –  Első kínos teendőm, hogy egy alkalmas pillanatban a Leányka elé állva megvalljam tévúton járó bűnömet. Addig is érkezzék az, 1987 -es esztendő szeptemberében kiadott Sandra kislemez cím adó slágere az, Everlasting love. Szerzők, James Cason,  Mac Gayden.

Szerencsémre, avagy sem de van még némi kis időm gondolatom végrehajtására, hiszen a Leánykát színpadhoz köti még az előadott produkció. Addig is a saját levemben főve gyötrődhetem, de szerintem megérdemelten. Így hát az események szimulálása gyanánt jöjjön néhány sláger, elsőként az, 1984 -es esztendőből a, Luna de Miel előadásában a, Paradise mi amor című. Szerzők,  Jean – André Duperron,  Jean – Louis Rodriguez.

Ezt követőn máris jöhet a boom, boom. – Drága Kicsi Vendégeim ! – – Viselkedjünk!! Rossz az aki rosszra gondol! Én speciel az, 1987 -es esztendőben kiadott Paul Lekakis slágerre a, Boom Boom -ra gondoltam. Szerzők,  Miki Chieregato,  Riccardo Ballerini,  Roberto Turatti,  Stefano Montin,  Tom Hooker.

Nos, tekintetem a Leányokra fordítva várom a válasz reakciójukat. A már említett Leánykák nem tétlenkednek az idővel, hiszen tüstént reagálnak. Még pediglen az, 1989 -es évből, Lili and Susie jóvoltából. Slágerük címe, Okey, Okey. Szerzők, Ola Hákansson,  Tim Norell .

Mit is mondhatnék a hallottak után, csupán annyit, hogy Én egy diszkréten, szolid reagálásra számítottam. De folytatva a megkezdett történetet, hogy eljő az a pillanat miszerint Leányaim előadása lassan a végéhez ér. Így hát indulnom kell a színpadunk felé, hogy mint műsorvezető konferálási teendőimet leróhassam. Érkezésemig is tűnődöm bűnbakot keresve, kire is kellene hárítani hűtlenségből adódó felelősségem. Szenvedésem alatt ötlött fel bennem, – Te kis hülye Cupido a formás popójú Édesanyádra mondom – – Mit tettél ? Nem tudsz Te nyugton lenni ? Muszáj állandóan azzal a ki…….tt  íjaddal játszani? – No, de ez túl gyengécske kifogásnak tűnt Nekem is, nem hogy majdan a Leánynak.  Bátorságom összeszedésig hallgassuk meg a következő slágert. E sláger az, 1959 -es esztendőben, Olaszországban született meg, Howard Greenfield , és Niel Sedaka ötlete nyomán. Egyéb iránt az utóbb említett szerző, egyben az előadó is . Viszont most nem e régi eredeti verziót hallgatjuk meg, hanem egy az, 1983 -as évben átdolgozott verziót, Maria Mendiola előadásában. A címe pediglen, Stupid Cupid, avagy Hülye Cupido. 

Míg lelkemnek üres, ízetlen addig a számban érzett keserű ízzel  lépek színpadunk deszkáira. Megtörten teszem dolgom, Lányaimat szünetre lekonf. , míg a D. J. – ket munkára felkonf. Némi köszönő mondatokkal kiegészítve mikre, már mára nem is emlékszem.  Egyéb iránt a D. J. -k műsorát is Én szerkesztettem, de volt azért némi szabad kezük, akarom mondani gondolatuk is amivel rendelkezhettek. No, de munkámnak végeztével, idegtől remegő testemben, Démonkám félre hívva, vontatottan bár, de mondandómba kezdek. Szemébe nézvén a Leánynak, elsőként magam buzdítón, — Hú, Kislány bármily nehéz is lesz, ezen túl kell esnem. –” Édes Gyönyörű Kicsi Démonom! Egyem is meg a Kicsi Szívecskédet gyötrő módon meg kell Neked vallanom valamit. Így bűnös lelkemmel járulva Eléd, elnéző bocsánatodért esedezve. Tudhatod, hogy nincs e földön, de talán az Univerzumban sem olyan kit Nálad jobban nagyobb odaadással tudnék szeretni. De az előző pillanatokban rót utam alatt egy csábító, s vágyaktól izzó Leány került színem elé, kinek vonzalmának balga módon ellenállni nem tudtam. — Vagy nem akartam, Magam sem tudom. — S bele mentem egy olyan dologba, mit messzire kerülnöm kellett volna, – – egy vágyaktól vezérelt kalandba.  Tudom mit most kérek Tőled, így az események súlya alatt talán még ostobán hangzik,- – de kérlek Kicsi Démonom, ha tudsz bocsáss meg Nekem.” – –  A, Leányka a hallottak után könnyeivel küzdve próbálja tartani magát, de érzem törékeny kicsi lelkét vadul mardossa az általam előidézett, és elszenvedett fájdalom. S, máris hallatja hangját az, 1983 -as évből a, Scandal formáció, Love’s got line on you című slágerük által. Szerzők, Kathe Green,  Zack Smith .

Mondandóm alatt zavarodott, suta, ügyetlen mozdulataimmal közelednék a Leánykához, hogy érintésem által simogathassam, de észlelem Démonkám elutasító magatartását. Nem erőszakoskodom alá vetve magam a Leányka által kiszabott sorsomnak, picit hátrálok. Közben sunyin óvatos lépteivel telepedik ránk a komor hangvételű kínosan feszült hangulat. Majdan Démonkám reszkető ajkaival szól hozzám. -” Kicsi Orcsim nagyra értékelem az őszinteséged, és ha számodra nem jelentett mást a félrelépésed, csak egy röpke kalandot, – – összetört szívem szorító érzéseivel – elnézem, s próbálom megbocsájtani. Csak kérlek adj időt, hogy feleszmélve magamhoz térhessek!” –  Lelkem szüntelen tüzes vaskarmokkal mardossa a lelkiismeret furdalás, miközben szétszakítani készül az öngyűlölet.  A káosz uralta lényem sötét ködben bolyong, az elvakult bűn sötétjében.  Mialatt agyamban kergetőzve üldözik egymást a kapcsolatunkból származó emlékképek. Démonom nádszál karcsú alakja, gyöngyözőn csengő kacaja, s a nap fényénél is sugárzóbb mosolya. S közös munkánk alatt kibontakozó, cserfesen humoros magatartása alatt megcsillanó tehetség, és intelligencia minek csodálójává váltam. És nem utolsó sorban az édes erotikus pillanatokat tarkító észbontó csókok mikkel elhalmozott.  Én ütődött idióta lehet mindezt feláldozom egy jött, ment kalandért.  Fokozva gyötrelmeim érkezik az, 1986 -os év nyarán kiadott Cutting Crew sláger a, Died in yaur arms. Szerző, Nick Van Eede .

Az esemény által kiváltott letargia búskomoran telepedik rá Birodalmamra. A szünetben a Leánykáim számomra érthetetlen módon a színpadnak közelségében maradva csoportosulnak. Sőt kis idő múlva a D. J. -ket nem zavarva vissza is vonulnak a színpadunk egy szegletébe. Gondolom Leánykás csevegésre a történtek fölött. Démonkával történő találkozásaim során bekövetkezett közeledésemre, udvariasan, de azért távolságtartón reagál. Dermesztőn úrrá lesz rajtam a kétség, immáron meghitt kapcsolatunkat a múltnak malmai őrlik fel. S az, 1983 -as év egy jelentős slágere érkezik, Cyndi Lauper előadásában, címe pediglen, Time after time.  Szerzők, Cyndi Lauper,  Rob Hyman.

Picit látszólagos, oldottabb hangulatot felvéve, front egyes Leányom, Gyöngyöm tapsolva kettőt, és a D.J. -ék zenéjének alávetve magát táncra ösztönzi Lányait. Kik szót is fogadnak igen ám de az érkező slágernél a Leánykák szomorú pillantásaik, és csalódottan lebiggyesztett szájukkal jelzik, e slágerre pasi nélkül táncolni főben járó bűn. Természetesen engedvén az óhajuknak a már az előbbiekben méltónak találtatott pasi csapathoz fordulva közlöm. – ” No, Fiúk bátran fölmehettek a színpadra táncoltatni a Leánykákat. Vigasz gyanánt akár gyöngéden cirógatni, simogatni, és puszik által kényeztetni is szabad Őket. A Démonkához lépő srác félős érdeklődéssel tekint le reám.  Mire, Én imigyen reagálok. -” Ne légy már annyira beszari, természetesen Őt is lehet bátran! „- S agyamon átfutó további gondolat szerint, ha a Leány elégtételként revansot vesz a legény által előbbi tettemnek okán, sem tehetek szemrehányást. És már itt is az említett slágerünk az, 1987- es évből, Lili and Susie előadásában. Címe pedig, Bara du och jag. Szerzők, Ola Hákansson,  Tim Norell. 

Igazán tudom sajnálni, hogy e két aranyos Leánykának nem jutott pasi, és Én sem értem rá. No, de maradjunk az eredeti témánál!  Miszerint, Démonkámnak ennél gerincesebb jelleme, tartása, és büszkesége van, s így nem is él a „lehetőséggel”. Ugyanakkor érzem hogy, Lucifer ellenében a Teremtő igen csak a megmentésem érdekében dolgozik, hisz ráébreszt arra: Térj már magadhoz, Te a karámból kiszabadult kerge pasi !  Tévúton vagy, nem ez a helyes reagálás ! Kezedben egy Birodalom, Te lennél az uralkodója, vagy mi a szösz!? S, már érzéseim hűen diktálják is mit kell tennem. Nemes egyszerűséggel kicsit átírom műsorunk forgatókönyvét hogy, segíthessen rajtam. Ezután cinkos társak után nézek, kiket beavatva tervembe közlöm velük, kéréseim, és utasításaim. S intézkedéseim alatt várom hogy, kiviteleződhessen gondolatmenetem. Addig is hallgassuk meg az, 1986 -os év, Scotch, Mirage című slágerét. Szerzők, David Zambelli, Vince Lancini, Fabio Margutti.

Nehéz lábain sétálva, de mégis csak eljött a várt pillanat. Lelkem feszítő érzéseinek terhe alatt bátrabban indulok a Leányka színe elé. Egy általam jónak vélt távolságban tisztelettudó alázatban állok meg Démonkám előtt, s mialatt könnyeimmel küzdöm, nem bírva tovább kifakad belőlem. – ” Édes Kicsi Démonom! Egyem is meg a lelkecskédet, szégyenérzetemtől vezérelve tudatában vagyok galád, sötét bűnöm gyalázatos nagy súlyával.– S azt is látom Kicsi Leányka mekkora fájdalmakkal tűzdelt sebeket okozott ez Neked. – – Tudom azt is hogy nincs megértőn, elfogadható mentség a számomra mi feloldozna ekkora bűntől, mit elvakított kábulatomban ellened elkövettem. Lelkem izzik mint a szunnyadó vulkán kitörése előtt, attól a bennem égő szégyentől, és fájdalomtól hogy, nem tudom hogyan mondhatnám el Neked, szívemnek legtisztább érzései által, – – – hogy Téged szeretlek, és mindeneknél jobban, csakis Téged ! – – – Hogyan is tudnám szavakba önteni azt, amit nem hogy Ember, de még Istenség sem tudna megfogalmazni. – – – Azt Kicsi Leányka, hogy mily fontos is vagy Te a számomra, és személyed mit is jelent Nekem ! Vagy ha már más járható út nem lészen, Kicsi Leánykám, Te magad mondd meg mit is tegyek hát gyalázatosan szégyenteljes vétkem jóvátételéért?” –  Démonkám kicsit leszegett fejével, s megsebzett szívével közelebb lép hozzám, miután rám nézve néhány másodpercen át mélyen a szemeimbe néz. Majdan halk szavai által egyszerűen csak ennyit mond. -” Édes Orcsim! Semmi mást, csak szorosan ölelj át, – – és szeress ! És úgy szeress, – – hogy elhiggyem valóban csakis Engem szeretsz!” – Itt már nem tudván türtőztetni magam, mohón magamhoz ölelve karjaim rabságába zárom mire, már elfogadón reagál a Leány. Majdan vadul puszilgatni kezdem, mit követőn meg is csókolom. Azért még sunyin intek a cinkos társaknak a további asszisztáláshoz. Mibe fogjuk rá beletartozik a következő sláger konferálása is. Történetesen az,  1988 -89 -es év, The Bangels, Lányai által megjelentetett, Eternal flame című slágerről beszélek. Szerzők, Susanna Hoffs,  Tom Kelly,  Billy Steinberg.

Mit, követőn a karjaimba zárt Leánykát fölkapva, a számomra fenntartott helyiséghez, – – a szentélyemhez iparkodom. A cinkostársak szövetségre lépése által, itt már minden készen állt a Leányka fogadására. Ugyebár a kedvenc étele, itala, édessége, és díszítés gyanánt némi kis kellék virág. Érkezvén, és az ajtónak feltárását követőn Démonkám arcát figyelve, láthatom rajta bizakodó mosolyát, és kíváncsin kutató pillantását. Leültetem a szobában található heverőre, és indulok becsukni az ajtót, majdan a technikát utasítom munkára. Minek eredményeként egy halk lírikus hangvételű zene csendül fel. Majdan a Leányka mellé ülök, s kezét megfogva mondandómba kezdek. Számomra is meglepő módon,de oldottabban, gördülékenyebben jöttek a szavak a számra, amikkel próbáltam bizonygatni, mit is jelent Ő nekem, és milyen fontos is számomra, minek által kimondhatatlanul szeretem. Közben ittunk is, és ettünk is egy kicsit. Egyszer csak Démonkám közelebb bújva hozzám arcom simítva a szemembe néz, miből csalhatatlan kiolvashattam. – – Elég legyen már a szavakból, eljött a tetteknek az ideje ! – – Mosolyogva befogom a számat, azaz csak szavaimnak fújok takarodót, és egy óvatos mozdulat révén elfektetve a Leányt az ágyon …………. / A többit a Ti fantáziátokra bízom, bocs ! / Vagy tudjátok mit ? Hallgassuk meg az, 1983- év decemberében megjelenő, Masquerade slágert a, Guardian Angel -t. Szerzők, Christopher Evans – Ironside, Kurt Gebegren.

Mire a fenti sláger a D.J. -ék jóvoltából a közönségünk szórakoztatására felcsendül, Mi is csatlakozunk a szórakozásra vágyok társaságához. Persze itt van egy kis turpiszság, ugyanis előre megbeszélt módon, érkezésünk jelére e slágernak kellett szólnia. A jobbomon kecses, ritmikus járásával sétált mellettem, Démonom. A tánctér, avagy parketthez érve teszem föl Neki kérdésem. -” Gyönyörű, Kicsi Démonom! Óhajtod azt, hogy az elkövetkező percek alatt, közösen merüljünk el, a tánc adta boldog örömök tengerében?”-  Mire a Leány. -” Tudod, hogy igen, és azt is, hogy szeretlek!”- S, Én folytatva. -” Köszönöm, és tudd Én is nagyon szeretlek, – bár tudom nem vagyok egy könnyen kezelhető pasi, – de hidd Nekem bármit megtennék Neked e világon, csak hogy boldognak láthassalak — gyere a karjaimba hadd öleljelek Magamhoz!”-  S összebújva táncolni kezdtünk. S az ölelésem alatt, Démonom is oly szorosabban hozzám bújt, hogy érezhettem kicsi szívének minden egyes dobbanását. Táncunk alatt merengőn a földre tekintve, dorgálom főnököm, Lucifert. -” Ha még egyszer, — mondottam még egyszer bele mersz rángatni valami hűtlenségi produkcióba, minek által gyötrőn fájdalmas kínt okozva eme eszméletlen gyönyörű, csodás kis teremtésnek!! A céda életű Édesanyádra mondom, Én tüstént lelátogatok hozzád, egy röpke baráti beszélgetésre, — mit ígérhetek ! – -köszönet nem lesz benne!! ” –  De, biztos ami biztos, mindenek árán megálljt kell parancsolni mindenféle kísértésnek. Minek érdekében óvintézkedést kell beiktatni. Hogy mi is lészen az, tüstént ki fog derülni, de addig is következzék az a sláger, mi másodikként lépet színre a táncunk alatt. Az, 1988 -as esztendőben kiadott, Sam Brown slágerről beszélek a, Stop címűről. Szerzők, Bruce Brody, Gregg Sutton, Sam Brown.

Psszt,– psszt, gyertek csak kicsit közelebb,– igazából nem ez a sláger volt, de azt már ellőttem egy másik alkalom kapcsán, ismétlésbe pedig nem bocsájtkoznék. Viszont a hangulata, mentalitása ilyesféle volt, és a fenti pediglen igen csak igazítható a témakörünkhöz. No, ha már ezt is tudjátok jöhet a tett óvintézkedés. Tehát tigrisem, avagy katonáim soraiból magam mellé rendeltem két délceg ifjoncot, hogy útjaim során ügyelő társként legyenek jelen. Eligazításként mondom. -” Fiúk a feladat, útjaim során kísérve Engem, ha ismét reám törne egy torpedó, Leányka képében, Ti erőnek erejével, ha kell erőszak árán is megakadályozzátok a cselekmény kibontakozását!!” – A fiúk döbbenten. -” Most nem mondod komolyan, hogy azt várod Tőlünk, hogy tettleges erőszakot alkalmazzunk a Leányon!?”– / — Édes Luciferem, mit nem feltételeztek Ti, – Rólam, kicsi fiókáim hová gondoltatok?? Neem a Leányt, Engem kell úgy pofán vágni, hagy garantáltan három hónapot töltsek el a Megyei Kórház intenzív osztályán, — eszméletlen kómás állapotban!!  S, ez vegyétek szigorún, — Parancsnak!! Bár, még most kezemben van az uralom, és bizton irányítom a józan eszem, de ha kicsúszna az irányítás, — tüstént beavatkozni!! Értve?? ” – A fiúk vonakodva, de belementek. Megsúgom jelenlétük varázsa alatt semmiféle atrocitás nem történt. Úgyhogy érkezzék is az, 1980 -as év februárjában kiadott Journey sláger a, Any way you want it. Szerzők, Steve Perry,  Neal Schon. 

Műsorunk csalóka beavatkozása révén a Leányaimra kirótt hosszabbított szünet lassacskán végéhez ér. Így az érkező műsorszám okán, készülniük kell, és elfoglalni helyük a színpadon. Reám pedig ismételten a konferálási feladat vár, mit már azért sokkal könnyebb vidámabb szívvel hajtok végre. Hamarjában rajtunk is üt a perc, a Leányaim előadásának perce. Így hát indulok is jelenés gyanánt a színpadra, igen ám de utamat zavarón keresztezve, tör Reám a, Kéj Uraság elmebeteg gondolatával.

Aranyos, Kicsi Orcsi ! Bocs, hogy kotnyeles belecsacsogásom által, most Én teszem ezt meg. De nem tudok ellenállani a kísértésnek, hiszen felidézve, és szinte újra átélve az emlékeinkből fakadó eseményeket szívemet gyönyörtelin melengető varázslatos érzések járják át. Meg kell mondjam, Neked a hirtelen Reám zúduló félrelépésed, természetesen felkavarva lelkem nagyon rosszul esett.  De ettől még valójában nem haragudtam Rád annyira, bár forrt a lelkem, és akartam,- de még sem ment, -nem tudtam. Én igazából a bennem élő női büszke önérzetem révén élveztem, ahogyan a vétked által a saját levedben főve szenvedsz, az irántam tanúsított jóvátétel súlya alatt. S, be kell vallanom, így utólag is nagyon aranyos voltál, ahogyan kétségbe esve kerested az utat kiengesztelésemre, ezzel is bizonyítva, — valóban szeretsz.  A lelkemnek kényeztetőn jól esett – -s ahogyan kivitelezted, — amit tettél, — mindezt Értem!

Ugyan már, egyem is kicsi lelkedet, Démonkám semmi probléma! Már azon oknál fogva is, hogy a Te mondandód sokkal, de sokkal értékesebb annál, mit Kéj Uraság tárt elém. Lelkem simogatón kényezteti, hogy az időnek haladtával is élénken élnek benned az emlékek. Bár bizonyos vagyok benne mind kettőnk érzés világában mély barázdaként hagyott nyomot az esemény. Nekem mondjuk olyan vegyes féle, hiszen igen bűnös úton jártam. Leány vagy, s a Magad javára kihasználtad a lehetőséget, mit nem bosszúnak tekintek, avagy tekintettem. Kicsi Leány ne szabadkozz, azt kaptam mit meg is érdemeltem!!

Tehát, munkám gátolva tör Reám Kéj Uraság a következő gondolata által. -” Te, Orcsi ugye nem zavarlak? De  van egy nagy dilemmám, mi már nagyon régóta foglalkoztat. Tudod, ha legközelebb szeretkezem egy nővel, viszek magammal egy zseblámpát!  ” – Szavába vágva. -” Pici fiam, ahogyan elnézlek a szeretkezésnek bekövetkezte, a hatodik évezredre tehető. Amúgy mi fene pici fiókám, fosol a sötétben, — csináld nappal Te elme roggyant ! Nincs az a Szentírásban lefektetve, hogy csakis a sötétnek oltalma alatt lehet szeretkezni!”- Hadarva veszi át a szót. -” Nem azért, hanem Tudod Én már annyit töprengtem, és gondolkoztam, amúgy meg annyira érdekel … „- Ismét szavába vágva. -” Nem szégyen, ha nem tudod hogyan is működik egy zseblámpa, de nincs időm elmagyarázni, fordulj Misához! Bár még így sem teljesen világos mi köze is lenne a zseblámpának a szeretkezéshez? ” – Kéj folytatva. -” Várj már had mondjam végig! Tudod Én annyira kíváncsi vagyok, hogy a Leányok nunijában mi lehet!? – – Tudod ott bent!  Be akarok világítani érted? Csak még azt nem tudom, hogy a szeretkezés előtt, vagy után világítsak be!?”-  Letaglózott, letargiámban csak annyit tudtam kinyögni. -” Nos, barátocskám! Tény, hogy mérhetetlenül tisztelem, és becsülöm az, Édesanyádat, de most érzéseim azt diktálják egyet soha nem fogok tudni megbocsájtani Neki. Azt, hogy élve hozott e világra !” – Egyébként meg rendesen keresztbe tett a konferálói tevékenységemnek. A tervezetten kívüli trécselés miatt, hosszúra nyúlt prózába dobjunk gyorsan egy slágert. És pediglen az, 1983- as esztendő szeptemberében kiadott, Billy Joel , Uptown Girl slágerét.  Szerző, William Martin Joel. 

Nincs mit tenni, az idő szorít így szédítő döbbenetem, és a röhögés küszöbén nézőinknek oldalazva, tétova mozdulataim által lépek a deszkákra. Néhány másodpercnyi lélegzet visszatartó szünet, — mialatt a függöny is legördül a hátam mögött — miután eszmélek. -” Á, Kicsi Vendégeink, – végre valahára, hogy Reátok találtam. Ha tudnátok mit össze keresgéltelek itt benneteket! No, végtére is a lényeg, hogy megleltelek Titeket. Volna itt valami fontos közlendőm Veletek, csak éppen azt felejtettem el, hogy micsoda!” – Érkezésében, jelenlévő Kancellárom, okoskodó egykedvűségében. -” Délceg Uralkodónk! Talán ha méltóztatnál konferálni az érkező műsorszámunkat! ” – Á! – Tényleg ez az, köszi Kancellárom! Tehát ismételten a színpadon köszönthetitek, csodálatos Oroszlánhölgyeimet, és a segítségükre siető Vendéglátós Kislányokat. S, képzeljétek csak el, nem kis örömünkre, — végre, valahára csatlakoztak pasik is hozzájuk. Így is színesebbé téve az előadásukat. — Luciferemre mondom akartam még valamit mondani,– de hogy mit?” – Kancellárom, izgága türelmetlenségével. ” – A címet, Orcsikám, a címet nyögd már ki végre!”–/– Hogy, Neked milyen igazad van! Nos, tehát a következő percek alatt Lányaimat láthatjátok, a Fiúkkal kiegészülve az, Amazonok Földjén produkció jóvoltából.

                                                                             Amazonok Földjén.

Az elkövetkező percek alatt, – holtnak vélt kietlen vidéken járunk,- mit dermesztő rideg csönd ölel körül. S száműzetésében él az érzelmeknek minden lénye, – miképpen börtönébe zárva tengődnek a szerelemnek napjai is. E konoknak vélt tájnak őrzői, – Kik egyben zsarnok uralkodói is,- forró és kielégítetlen vágyak után szomjazó Amazonok. Kik, mint ahogyan a leleményes pókok, – áldozataik befogására – alattomos, cselszövő hálót szőnek területük köré. Egy hálót minek fonalait, – matt fényéből újjá csiszolt ígéretekből, – valótlanságából újra formált, bizalmat ébresztő igazságból, – s az üresség hüvelyéből merített szeretetből, – készítették. Megtévesztő délibábként csillanva föl a gyanútlan áldozatoknak a szemeiben. A csodát igéző látomásnak a varázsa alatt járva, a préda – babonázott bűvölet alá kerül, – és észre sem veszi, hogy a hálónak egy fonalába megbotlik, – felhívva figyelmét , – miáltal előhívja az Uralkodót. Az elszánt, s kíméletlen ragadozó rejtekében, -éledezve, hunyorgó, parázsló óvatos pillantásain át szemléli az érkező „vendéget”. Mit követőn határozott, de bizalmat keltő magatartással előretör. Ügyelve, – ne riasztja el áldozatát, – félúton megáll. S csábító Szirének módján, – megnyerő bájaival, – szépen csengő/ bár üres/ígéreteivel, – édes ízében úszó simogató szavaival, – fénytörésben csillanó könnyei által, – csalogatja magához leendő prédáját. Az önkívületi állapotába került áldozat elvakult kábulatában közelít a ragadozóhoz. Az elégedett ragadozó eleinte szelíd gyöngéd ölelése által bizalmat táplál áldozatába, – ki elégedett, kiegyensúlyozott állapotba kerül, – majd egy nem várt pillanat, s a gyengéd ölelés, egy iszonyú szorítássá válik. Az így megrekedt áldozatot uralma alá hajtva – fogjává- teszi a ragadozó Amazon. S nyomban elő is tör belőle az ártatlanság álarca mögé bújt, – vágyait követelőzve követelő erőszakos gonosz. – Minek által a felszínre is engedi valódi énét. S innen már az áldozat számára nincs menekvés, – nincs kiút – kényszerítve telepedik rá a viselhetetlen gyötrelmek időszaka.

                                                                                 Színpadi kép(ek).

Egy kikopott, sötétben úszó, sejtelmes veszélyekkel átitatott városrészt láthatunk. Házai kontrasztjai megtévesztő tisztaságban csillanhatnak meg szemünk előtt. Ám az ablakokon át sejtelmesen kitűnik a valósága, – a lelakott, és kopottas belső. Oltalmat adó lakhelyül szolgálva vágyaik olthatatlan szomjával élő, kéjsóvár Amazonoknak. A színpadnak perifériáin a teljes sötétség uralkodik, mit néhány árnyalattal világosabb sávok tarkítanak, – az Amazonok búvóhelyeként. A színpadnak közepéhez közelítve, fokozatosan( néhány fénysáv bevetése által)a színeket élinkítve érjük el a világos zónát. Itt élik az áldozatok, avagy a Fiúk vidám életteli napjaik. A kezdés jelenetsora alatt, még nem láthatók a táncosok. A főszerep a látványtechnikáé, és az indító, avagy kezdő slágeréé. Közösen összefogva végzik munkájuk, de nagyobb feladattal van ellátva a látványtechnika. A fényjátékok kavalkádja mintegy előzetest nyújt a tartalomból, bemutatva a helyszínt, és annak a hangulatát. Még egy fontos szerep hárul rá, villózó, vibráló, pásztázó játékuk által nézőink szemeire bűbájként telepítik az illúziót. Nos, azt hiszem már rég ideje lenne bevetni az indító slágert. Ami most az, 1988- as év decemberében, Kylie Minogue  által kiadott, Turn it into love, című sláger lesz. Szerzők, Mike Stock,  Matt Aitken, Pete Waterman.

Mit követőn a meghatározott időben érkeznek az első felvonásnak Fiai. Ők sem egyszerre, kicsit egymástól késleltetve, – külön, külön – más ütemben lépnek színpadra. Érkezésükkel fokozatosan belakják a színpadnak számukra kijelölt területét, -( a világos zónát ) s kezdik élni életüket. Itt már jelen van a második sláger, minek ritmusára egyszerű koreográfiás modulokat, – mozdulatokat- hajtanak végre. Mígnem a kijelölt helyen, a feladattal megbízott legény, az adott időpontban( kb a második slágernek, utolsó negyedének elején)működésbe hozza a hálónak jelzését. Kiváltva ezzel az Amazonok érdeklődő éledezését. Érkezzék hát a második slágerünk az, 1986- os évben, Spagna révén napvilágot látott, Easy Lady. Szerzők, Giorgio Spagna, Ivana Spagna, Larry Pignagnoli.

Ugyebár már túl vagyunk a megadott jelre történő, háló rezdülés aktiválásán. Így már a fenti sláger alatt is, bár még szelíden, de éledeznek az, Amazonok is a préda „szagára”. ( Itt nem arra gondoltam, hogy büdösek voltak a Fiúk!!) Tehát a félhomály uralta rejtekükből, megfontoltan lépnek elő az, Amazonok a prédának megszerzéséért. De, Ők sem egyszerre rontanak ki, a rejtekükből, hanem egy a koreográfia által adott időben, és sorrendben. Sőt a bizalom keltés véget a rejtekük, és a Fiúk közötti távolság fele formán, fokozatosan lassulva megállnak. Mit követőn Nőies bájaikkal kacérkodva, ártatlan jó szándékukkal  kecsegtetve csalogatják magukhoz, az áldozatokat. Szám szerint a négy Fiúhoz, nyolc Leány. Így tény, hogy az Amazonok létszámfölényben vannak,( s ráadásul még csak egy kis mértékűben)mi által kénytelenek egymással is rivalizálni a zsákmánynak megszerzéséért. Közben azért az, Amazonok édesgető csábításainak, a Fiúk bedőlve hamarjában a dominánsabb Leányok karjaiban találják magukat. Szerintem fantázián beindítása végett, hallgassuk a harmadik slágert is. Mégpedig az, 1988 -as év októberében Sabrina által debütált, My chico címűt. Szerzők, Sabrina Debora Salerno,  Orlando Johnson,  Elvio Moratto.

Az elhangzó slágernek jelenetsora alatt, a dominánsabb Amazonok, megnyerőn simogatják, puha öleléseik által kényeztetik a bódult állapotában lévő áldozatukat,(kik megnyugvón tűrik sorsuk,sőt élvezik)mialatt távolabb hessegetik riválisaikat. Közben alattomosan a riválisok lefedik a menekülési utakat, hiszen feltörni készül, kéjtől szomjazó valódi énjük. Természetesen az ölelést végrehajtókban is éled a vad ösztön. S egy adott hangeffekt bevetése révén, mi egy bilincs, avagy lakatnak kattanását idézi(mi a sláger utolsó negyedének harmadánál érkezik)a gyengéd ölelés egy iszonyúan fájdalmas szorítássá válik. Minek által foglyukká teszik az áldozatukat, kiélve rajtuk kéjsóvár ösztöneiket. Igen ám. de e pillanat alatt a rejtekükben bujkáló hat Amazon is kitör. Ők már nem teketóriáznak azonnal támadnak, beleértve riválisaikat, és a Fiúkat is egyaránt. Az érkezők révén az Amazonok már úgy döntenek egymással nem harcolva, próbálnak megosztozni a zsákmányokon. S kézről, kézre adva,” kizsigerelve cafatokká szedik szét Őket”!  — Itt jön az, hogy az eddigi szelídebb jelenetek nem igényeltek komolyabb instrukciót. Viszont az Amazonok kitörő, vad jellemének, karakterének már igen, mi imigyen fest. —

Vérem állandó forrásponton -// – S a kéjjel táplálkozom!     Te maradhatsz érzelmeid foglyaként- // Egy dobozba zárva!     Én, mint a kínoknak Angyala szállok Reád -// – Mert a testem kielégülésért kiált!     Szenvedéseid keserű könnyei- //- Irgalmas kegyelemre itt nem talál !    De, ne is siránkozz!-// Nem kell hogy, szeress!  Csak tested által add meg testemnek, -// Mi neki jár! – A vágyaimnak örömét!   – – – Értsd már meg! –  Személyed számomra nem más! –/– Csak egy kipipált szám!   Férfiúi képességed, csak egy adat! –/– Vágyaim grafikonján!    Mi itt most a fő, a Tőled elvárt orgazmus!–/– Mi, Nekem jár!   Kérlek, értem hiába ne áltasd magad!   S, lőn hozzá a sláger az, 1985 -évből a, Scotch által kiadott, Loving is easy. Szerzők, Fabio Margutti,  John Lees,  Vince Lancini. 

Az, Amazonok tekintélyes létszámfölényüket birtokolva, durvul a helyzet is, mit azért a bevetett látvány, és hangtechnikánk is igen szépen alátámaszt. A fények szikrázó, káprázatban úsznak, növelve a nézőkben az optikai csalódások sorozata által elért illúziót.( mikkel diszkréten palástoltuk csalásainkat.) A hangtechnika domináns hangsávját uraló slágerek, szabadulva eddigi végfokaiktól, áttörve azt — erősebb hatalmat(végfokokat) hajtanak uralmuk alá. Ez által harsányabban dübörögve fokozzák az extázist vendégeinkben. A táncosok a színpadon, így az a Amazonok a, rivalizálást kiváltó „dulakodást” félredobva minden energiát az erotikus vágyak csillapításának előírt, s ugyebár imitált koreográfiába fektetik. A Fiúk kiszolgáltatott állapotukban gyötrő szenvedéseik által, – a felhevülő tempó által – a kimerülés szélére sodródnak.   Ámor, Angyal szerelemmel itatott nyilai,–/– Nálam célba nem találhat!   Féltett érzéseid,- számomra csak értéktelen kacat! –/– Mit lelkednek tarisznyájába csomagolva, –/– útravalón bátran vidd csak magaddal! –/– Valahol,- valaki másnál, –/– még megbecsülésre talál !!   Ne várass már !! –/– Tedd a dolgod–/– add, hát tested,- hogy általa az Enyém a kéjeknek mámorító, – csúcsára jusson!!  Nőj, hát fel! –/– És értsd már meg végre!!  Személyed számomra nem más! –/– Csak egy kipipált szám!  Férfiúi képességed, csak egy adat!–/– Vágyaim grafikonján!  Mi itt most a fő, a Tőled elvárt orgazmus! –/– Mi, Nekem dukál! Kérlek, érettem ne kergess — szép ígéretű, színes álmokat! 

Nos, most egy piros betűs bekezdés következik , minek lényege az érkező sláger jóval túl van a nyolcvanas éveken. Viszont napjainknak sem mondható, amiért szerepet kap az, azért van mert a fenti produkció napjaink köntösébe bújik. Mit kivitelezni jóval egyszerűbb volt, mint ezen online – valamit. Nem hiszitek el nem vagyok vele kibékülve. Nos a lényeg, a felújításnál az érkező sláger is helyet kapott a zenei repertoárban. Tehát a, 2006 -os évből a, The Sounds formáció, Painted by numbers című slágeréről van szó. Szerzők, Felix Rodriguez,  Fredrik Nillson,  Jesper Anderberg,  Johan Bengtsson,  Maja Ivarsson. 

S, itt most hamarjában Ránk is köszön egy csavar, avagy inkább fordulat, hiszen a mű születésének pillanatában, e pontot követően hamarosan a végéhez is ér. Hogy, hogyan azt még most nem árulnám el. Az úgymond ősbemutatót, követőn hetek, hónapok múltán folyamatában formálódva érte el az alant tovább  közölt,és  véglegesnek mondható műsorképet. Nyugalom, Aranyos, Kicsi Vendégeink, a mű keletkezésének sztorijáról is alkotok némi instrukciós képet a későbbiek folyamán. – – De most folytassuk onnan, hogy a fenti slágerünk harmadik, harmadának kezdeténél, az Amazonok kiszipolyozásának jelentős terhe alatt a Fiúk elveszejtve teljesítő képességüknek  legjavát, a kimerültségtől a földre zuhannak. Így az Amazonok számára immáron hasztalanná válnak, Kik csalódott dühükben a szó szoros értelemben kirugdossák Őket a színpadról. Nyugalom nem volt ez azért véresen komoly! Egy egyszerű koreográfiás trükk. A lényeg a Fiúk valójában le sem estek a színpadról, csak a sötét zónába görgették(szabad akaratukból) a testük. Magukkal vonzva a láthatatlanságba az Őket gyötrő Amazonokat is. Így alkalom adódott arra, hogy közben alattomosan a színpadi kép visszaállhasson a kezdésnek közeli állapotra. No, de elég a szóból, hogy a Fiúk elhagyják a színpadot, az Amazonok kíséretében. S, hogy visszavillanhasson az eddigi illúzió, beiktatunk egy intro, vagy inkább refrén szerű bejátszást. –/–Olthatatlan vágyaim csalódottan nem érik be ennyivel!–/–Mit nyújtani tudtál Nekem,-oly csekély! Testedben elgyengülve, kimerülten,– kiégtél!–/– Számomra  már hasztalan vagy!- Így szabadulva Tőled — Mint használt holmit szoktak, – kidoblak!  Hiszen már -Te is jól láthatod–/– a kecsegtető ígéretnek reményével, ismét rezdül a háló–/– vendégem érkezett!–/– Ki a helyedre lépve próbálhatja kielégíteni olthatatlan vágyaimnak szomját!   Nőj már fel!–/– És értsd már meg végre! Személyed számomra nem más!–/–Csak egy kipipált szám!   Férfiúi képességed, csak egy adat–/– Vágyaim grafikonján!  Mi itt most a fő, a Tőled elvárt orgazmus!–/–Mi, Nekem jár!   Kérlek érettem ne kergess hiábavalón illúziót!

E pontnak bekövetkeztében, immáron a színpad nélkülözi táncosait. Csak a díszlet, és az aktualitásában működő technika látható. Beleértve, hogy aktívvá teszi a háló rezgésének hangeffektjét is. Hiszen az érkező slágernek derekán túl, újabb Fiúk(friss husik)érkeznek az Amazonok vadászterületére. Vagyis egy újabb köntösbe bújva, önmagát némiképpen ismételve folytatódik az előadás. S, mostan az ide érkező sláger, legyen az, 1982- es esztendő szeptemberében kiadott, Culture Club formáció, Do you really want to hurt me című slágere. Szerzők, Roy Hay,  Boy George,  Mikey Craig,  Jon Moys. És itt az érthetőség kedvéért, ki nem érti igazán az angol nyelvet, ellenben a sláger cím rejt magában némi instrukciót, fordítanám :  Tényleg(vagy valóban) bántani akarsz? 

Tehát az érkező friss husik ismételten fokozatos ütemben, belakják a színpadot. És egy a közöttük fellelhető ügyetlen, avagy bátorságában vakmerő legény működésbe hozta a hálórezgést. S, a megszokott módon érkeznek is az, Amazonok. Bár némi változás, hogy az eddigi domináns, Amazonok helyet cserélnek a perifériásokkal. E szerepcsere javarészt technikai okok miatt jött létre. Viszont most nem laca facáznak a Szirén szerű csábítással, felhevült állapotukban rövid kertelést követőn, szinte azonnal a tárgyra térnek. Az érkező sláger alatt megtörténik a csábítás, és a kínzó ölelés is, egyaránt, s az utóbbit ugyebár egy hangeffekt fog illusztrálni. A sláger pediglen az, 1984 – 85 -ös esztendőből érkezik Den Harrow előadásában, s címe Mad desire. Szerzők, Miki Chieregato,  Naimy Hackett,  Roberto Turatti .  Némi magyarázatot adva mi is hajtja ennyire az, Amazonokat – – mi más az, Őrült vágy !

/ Kicsi Vendégeim! Ha tudnátok micsoda lehetőségekkel bírt e sláger mind a hang -( a segédhangsávokon érkező Leánynak csábító kacaja, vad csókjainak csattanása, s kéjes sikkantásai  effektek formájában. )- és a látvány technika adta lehetőségek- (megtévesztő illúziók keltése) – kiaknázása  által. / Tehát az eseményeknél maradva. A színpadi képünk már annál a jelenet sornál tart, hogy az Amazonok egymással szövetségre lépve az immáron rabul ejtett Fiúkat iga alá vonva kezdik meg a szexuális kizsákmányolásukat. Előidézve ezzel sorsuknak végkifejletét.  S, a segítő slágerünk az, 1985 -ös évből toppan be hozzánk. Fake – Another brick  című slágerével. Szerzők, Jeremy Schireau,  Tony Willhelmsson, avagy Blanche.

A sláger adta tempó már adott, mit sóként meghintünk az, Amazonok temperamentumával. — Nőj, hát fel–/–És értsd már meg végre!!  Személyed számomra nem más!–/–Csak egy kipipált szám! Férfiúi képességed, csak egy adat!–/–Vágyaim grafikonján! Mi itt most a fő, a Tőled elvárt orgazmus!–/– Mi, Nekem dukál!  Kérlek érettem ne kergess — szép ígéretű, színes álmokat!

Az események hasonlóképpen zajlanak, mint az első felvonásban, avagy részben. Így lassan, de biztosan reánk telepedve begyűrűzik a végkifejlet. A Fiúk az, Amazonok gyötrelmes kiszipolyozása révén hamarjában elgyengülve, kimerülve – – kiégnek. Addig is míg a srácokra teljes mértékben rá telepedne a végzet, hallgassunk meg egy slágert. Az, 1986 -os év folyamán a, Bananarama, Leányai feldolgozásban kiadták a, Venus című slágert. Ugyebár a sláger az, 1969 -es évben született, Robbie van Leeuwen tollából.  Ki az általa 1967 -ben alapított Shocking Blue rockegyüttes által jelentette meg.

A, Fiúk sorsa beteljesedett, elgyengült testükkel a földre zuhannak, minek által az, Amazonok szabadulva tőlük kidobják Őket. Tehát, ha nehezen is, de eljutottunk a záróképhez. – – – Olthatatlan vágyaim csalódottan nem érhetik be ennyivel,–/– Mit nyújtani tudtál, Nekem oly csekély! Testedben elgyengülve, kimerülten,– kiégtél! –/– Számomra már hasztalan vagy! – Így szabadulva Tőled- Mint használt holmit szoktak, – kidoblak!  Nőj már fel!–/– És értsd már meg végre! Személyed számomra nem más!–/– Csak egy kipipált szám! Férfiúi képességed, csak egy adat!–/– Vágyaimnak grafikonján!! Kérlek értem ne kergess – szép ígéretű színes álmokat!

Immáron a, Fiúk kidobva mit követőn a hangtechnika a némaság rabságába esik, szorosan követve őt a látványtechnika színpadi fényei is kihunynak. – Ezzel tudatva az előadás a végéhez ért.  — Kicsi Vendégeim, bemutatásként ennyi tellett Tőlem. Belátom ezen online formátumban hű képet alkotni igen nehézkes, hiszen életbéli színpadi előadás formában lehet igazán élvezni.  Itt még a szöveges részt, amiből Leányaim dolgoztak, sem sikeredett eredeti formájában vissza adni. Tehát, tény hogy igazán meg kell mozgatni a fantáziátokat, hogy a szemetek előtt egy illúzió formájában életre keljen a mű. 

Bocs, Kicsi Orcsi a belekotyogásomért, de a szövegkörnyezetet egy mix formában, ajándék gyanánt megcsináltam Neked. – – S, természetesen a Kedves Vendégeinknek. Képzeljétek csak el nekünk Lányoknak ilyen, és ehhez hasonló írások alapján kellett kiviteleznünk Orcsinak gondolatát. Mi ugye a színpadi megjelenítésre vonatkozott.

Édes Luciferem, dehogy haragszom Kicsi Démonom! Sőt kedvességed által teljesen leköteleztél, egyem is meg lelkecskédet. S, igen valóban ilyesféle írásaimból kellett színpadra tenni a műveket. Viszont nem voltatok azért magatokra hagyva, hiszen ha valami nem jött át elsőnek, – – közösen megbeszéltük a kivitelezésnek mikéntjét, a rendezésnek folyamatában.

No, de már ha ilyen módon belefeledkeztünk e produkciónk emlékeinek feltárásába, és nem mellesleg ígéretet is tettem, hogy a továbbiakban néhány bekezdés által megosztom Veletek a mű keletkezésének néhány kulissza titkát. Így hát még maradunk egy kis ideig az, Amazonok földjénél. Az említett szövegkörnyezeten túl a zenei anyag sem úgy festett, mint ahogyan a fentiekben prezentáltam. Hiszen a szereplő slágereket kényünkre, kedvünkre, de legfőképpen az előadás igényit szem előtt tartva, vágtuk, szabtuk, és varrtuk is.  A képen, hogy a slágerek szerzőinek jogain ne eshessék csorba.  A látványtechnika bevetése önmagáért beszélt, így szavakkal hűen leírni nem lehet, az embernek saját szemei által látva kellett a hatása alá kerülni. De jut eszembe, azért a slágereinkkel is haladjunk előre.  – – S, mint egy könnyű fátylat úgy teríti reánk a bűvölet varázslatos élményét az, 1982 -es év májusában a, Steve  Miller Band által kiadott, Abracadabra című sláger. Szerző, Steven Haworth Miller.

Az, Amazonok földjén produkció volt mi fogantatásának pillanatában, a majdnem  be nem következő születése révén máris bukásra volt ítélve. Történt ugyanis hogy, a fejemben összeálló gondolatoktól vezérelve Birodalmam elé tártam az ötletet. A már foszlányaiban meglévő jelenetekből vázolni kezdtem az események sorozatát mikor is ahhoz a fejezethez érek hogy, — A rejtekükből előtörő Amazonok becserkészik leendő áldozatukat, vagyis a Fiúkat!? – – Itt mint ahogyan a villám egy fába a képen hasított tudatomba a felismerés, miszerint nincs is táncra fogható pasink. E ténynek a napvilágra kerülése Lányaim lelkesedésének szárnyát nem szegte, sőt egyikük segítőkészen szól hozzám. – ” Kicsi Orcsi, ez még nem jelenthet akkora nagy gondot. Igaz lesz még vele egy kis dolgod, picit át kell írnod, és adnod kell egy új címet is. – – Teszem azt : Leszbikus Amazonok – Egymásra vadásznak.” –  Kicsi Vendégeim kell é tudatnom, hogy kinek agyából pattant ki e gondolat ? Természetesen Birodalmunk Hercegnőjének, – Démonkáméból. No, de félre téve a poénos pillanatokat a gondolat menet mély nyomokat hagyott bennem is, és Leányaimban is, értve itt az eredeti verziót, vagyis az, Amazonok Földjén-t. Makacsul álltak bennem össze a gondolatokból származó színpadi képek, történések. Mialatt Leányaim kíváncsin tudakolták mik azok a slágerek, miket a produkcióhoz hadrendbe állítanék. Tudatva velük, Ők titkon koreográfiás elgondolásba kezdtek, sőt ha az idejük engedte, az idevágó próbákat is megkezdték. Mi több tudtomon kívül a már említett részemről kiváltsággal rendelkező kb húsz főt számláló srácokat kezdték jobban magukhoz édesgetni. Azon nem titkolt szándékukkal, hogy a bátrabbakat, a produkció táncához csalogassák. Idő múlásával meg is lett az eredmény, hisz egy napon azzal álltak elibém, hogy lenne négy Fiú, kik táncra foghatók, és volna e kedvem, hangulatom megnézni amit eddig begyakoroltak.  Persze, hogy volt. Hisz a bennem, és gondolom Leányaimban élő gondolat: – Nagy az ár, de kitartok, — soha nem adom fel,– türelem a fegyverem. Az utóbb taglat mondatokat, inkább John Kenneth Holt – nak köszönjétek, ki az 1967- es esztendőben megírta, The tide is high című slágerét. Viszont most nem az eredetit, hanem az, 1980 -as évben a Blondie által feldolgozott verziót fogjuk hallani.

Látva a rögtönzött, sablonos előadást, mit próbálok kritikus, s teljes közönnyel szemlélni, holott valójában a lelkemnek legmélyebb bugyraiból előtörni készülő felhőtlen boldogságom visszaszorítani alig tudom. Ez az, gyerekek kezdés gyanánt, – ez több mint jó! – Fut át agyamon a gondolat. S a bemutató mi közben a végéhez ért kimért magatartásom árán, – – még néhány másodpercen át tűnődöm. S egy sóhajom után felteszem a kérdést. -” Nos, Fiaim hajlandók vagytok a betanultakat élesben, tehát közönség előtt is a Leányaim gyűrűjében szereplőként előadni?” –  A Fiúk gondolkodás nélkül mondtak igent, mialatt a tizennégy Leányom ugrálva tapsolt a színpadon. A nyugalom beálltakor e képen folytatom. -” Ezennel táncos Fiaimmá fogadlak benneteket. Bár a továbbiakban még sok munka, és gyakorlás vár Rátok, és persze Reám nézve is lesznek feladatok. E produkciót helyezzük előtérbe így véglegesítem annak megírását. Beleértve a színpadi képeket, és a technikával is konzultációba kezdek az ütős kivitelezésért. Itt jegyzem meg várom a Ti ötleteiteket is. Mit követőn a rendezés élére állva közösen összedobjuk.” –  A reám nehezedő munka súlya alatt elkerülhetetlen tört reám a hosszú napokon át tartó éjszakai műszaknak nem túl édes íze. Bizonyítás gyanánt érkezik az, 1985 -ös évnek januárjában a, Commodores formáció által kiadott, Nightshift című sláger. Szerzők, Walter Orange,  Dennis Lambert,  Franne Golde. 

Ösztökélő gondolataimnak szárnyán utazgatva éjnek, idején néhány robot szerű lénnyel összefutva találkozom a, Daimlernek egyes kapujánál. Eljutva arra a pontra, hogy már semmi sem tud meglepni, e vibrálón illúziós kép is csak azt bizonyítja számomra, – – nem csak Én vagyok egyedül e környék elmezakkantja. No, de tovább lépve, ahogyan azt mondani szokták idővel a munkának várt gyümölcse egyszer csak beérik. Így történt ez az, Amazonok Földjével is. Kemény, s kitartó munkának köszönhetően színre léphetett az első változat. Itt ugyebár a történés felvezetését követőn, két úgymond illusztrációs bekezdés, és egyéb nyalánkságok árán az érkező záróképnél az, Amazonok a kimerült Fiúkat lazán „kidobják” színpadról. Annak dacára, hogy volt benne némi kis indulat rövid időn belül megszerette közönségünk, sőt eljött az idő, hogy követelték is. Nem látva benne több lehetőséget Én is elfogadva örvendtem Közönségünk óhajának. Igen ám, de egy napon elibém állott még négy srác, hogy ha mód, és lehetőség nyílna Ők is szívesen csatlakoznának a táncos társulathoz. S, azt is elém tárják hogy, Oroszlánhölgyeim gondoskodó szárnyai alatt az erőnléti gyakorlatoknál kíváncsiskodón, – kipróbálás gyanánt részt vettek. S, ha úgy gondolom a következőnek alkalmával megnézhetném Őket. Örvendve a Fiú létszám gyarapodásának hajlottam a gondolatra, bár akkor még nem tudtam, hogy súlyos gondok elé is nézek. Lazítás gyanánt érkezzék az, 1987- es évnek februárjában Mel & Kim  által kiadott, Respectable című sláger. Szerzők, Mike Stock,  Matt Aitken,  Pete Waterman.

Természetesen a következő alkalomnak kapcsán szemügyre vettem Őket, egy füst alatt mind a nyolcat, s persze Leányaimmal karöltve. Amit láthattam nyolc igen jó ritmusérzékkel, és ügyes mozgáskultúrával megáldott, így táncra könnyen betanítható legény munkálkodott a színpadon. Át is suhan a gondolat agyamon, – – vétek volna veszni hagyni Őket! Az Oroszlánhölgyeimre is kimondottan jó hatással van a pasiknak jelenléte. S mi az mi először agyamba ötlött? Mi más mint az, Amazonok Földje. Bár egyazon időben a vele járó kivitelezési nehézségek is. Oké, hogy nyolc ügyes Fiú, de a továbbiakban hogyan, miként a színpadon? Ugyanis, ha egyszerre van fönn mind a nyolc, az Amazonok létszámfölénye miatt növelni kell a Leányokét is legalább hattal. Ez nem jelentene gondot, – – viszont húsz Leányhoz, nyolc Fiú már igen megterheli a szín, avagy játékteret. A díszletnek is szüksége van a helyre, így itt nem tudunk spórolni, így a színpadi átláthatóság enyhén szólva is csapnivaló lesz. Nem is beszélve arról hogy, a produktív koreográfiás modulok igen csak nagy helyigényt követelnek. A sötét zónának is igen nagy a szerepe, nem szüntethetjük meg. A felszínre törő makacsságom révén Önmagamnak teszek fogadalmat, – nem érdekel, ha belem lóg, és bele is döglök akkor is meg lelem a megoldást. Majdan felszólok a színpadra. -” Oké, srácok nagyon ügyik vagytok, így elnyertétek a befogadtatást. Érzésem szerint átdolgozásra kerül az, Amazonok Földje, ahol élesben is kipróbálhatjátok magatokat. Így Leánykáim ezen produkció koreográfiáját sulykoljátok az újonnan érkező legényekbe. A többit majdan átbeszéljük, ha már Én is tudom, hogy mit.” – S közben halkan megjegyzem a mindenre kiterjedő Uralkodói tekintetem, most csődöt mondva figyelmen kívül hagyva egy igen fontos dolgot. Az új kihívásnak köszönhetően tüzes lázban égve kergetik egymást a megoldáshoz vezető gondolataim. Míg nem egyszer a nyakamon lévő házacskában mozgolódni kezdett valami. S, már érkezik az, 1986-os esztendőből a, Dead Or Alive formáció a, Something in my house című slágerükkel. Szerzők, az egyszerűség okán a formáció tagjai.

Kocsimban ülve cél nélkül rovom le útjaim, mialatt a merengő töprengés révén a fejfájás kerülget. Az autóban a halknak eddig sem mondható rádiósmagnó potméterén még tolok egy kicsit. Így a dübörgő zenétől szinte már semmi más nem hallható. S a zene természetesen nem más mint az, Amazonok Földjének koreográfiájához csatolt slágerei. Ezáltal agyam szemeim elé vizuális képként vetítheti az előadásnak jeleneteit. E képen az első csoport Fiait is, mi arra inspirálnak, hogy legalább ennyire ügyesek lehetnek a második csoportnak Fiai is. Szinte semmi különbség az első, és a második csoportnak Fiai között. Majdan az eddig játszadozó gondolataim szűkülni kezdenek hogy, első csoport, második csoport. Ez! Az!! És a gázpedált ütközésig nyomva sarkalom autóm a száguldásra hogy, minél előbb visszatérve helyemre munkához láthassak. Mielőtt asztalom székébe zuhannék a zene segítő kezei után nyúlok. Az eddigi slágereken túl, még újabb lehetőségek után nézek. És segédletemre bekészítek egy lemezjátszót, jó néhány albummal, és egy kazettás magnót is pár tucat slágerrel itatott kazettával. A zenei háttér megalkotása után az asztalhoz ülve előveszem az, Amazonok Földjén kezdő gondolatait, és egy spirál füzetet. És a zenéknek indíttatására átírom, avagy jobban mondva bővítem az eddigi történetet. Az események zajlása bővül egy bekezdéssel, minek nem titkolt szándéka, hogy egy ismétlődő formátumban nyújtsa az előadás időtartamát, és két csoportra lehessen bontani a Fiúknak színre lépését. Igen ám, de ha minkét Fiú turnus a színpadról dobva lesz, az annyira uncsi, hogy Én magam is bealszom. Ekkor pattant ki agyamból az, az elmebeteg indulatosan, agresszív jelenet, miszerint az első turnus Fiait „kirugdostatom”, míg a második turnusét „kidobatom” Lányaimmal a színpadról. A kialakult történet végsó mondatának utolsó szavának végére teszem a pontot, mit követőn zsibbadt elgémberedett újaimmal leteszem a tollat. Hátra van még némi technikai bővítés, minek gondolata, az írás folyamata alatt képet alkotott bennem. A technikának vezető egyénéhez, Misához fordulva vázolom felújító, bővítő ötleteimet, azzal a felszólítással -” Ami csak emberi elme által megvalósítható, azt tüstént kivitelezni.” – Jegyzem meg, koronámat félretéve a földig meghajlom munkájuk előtt, maradéktalanul mindent teljesítettek.  Mit ne mondjak gondolataim ez idő alatt annyi utat bejártak, hogy ezzel akár Párizsig is eljuthattam volna. S, lehetőséget adva a zenének is érkezzék az, 1984 -es év Mike Oldfield, – To France című slágere. A szerző természetesen, Mike Oldfield.

Mint egy kirakós játék elemeiből, a képen állt össze az új előadásnak menete. Így felvirradhatott az a nap, hogy táncosaimat összehívva egy megbeszélés erejéig, hol részleteiben is átbeszéljük az új köntösébe bújt produkciót. S rögvest a lényegre törve tárom eléjük hogy van egy egyszerű, és egy összetettebb momentuma is a darabnak, mit már itt a fentiekben taglaltam, így már még egyszer le nem írom. Az agresszívabb jeleneteken először meglepődtek, de lassacskán elfogadták. Viszont igen jó ötletnek látták a két turnus által színre lépő Fiúk jeleneteit. Az izgatottságtól felhevült beszélgetésünket, egy pillanat által törte meg az egyik vendéglátós Oroszlánhölgyem. -” Orcsi akkor Mi is maradunk? Tudod úgy gondoltuk a nyolc Oroszlánhölgyedhez csatlakozó nyolc Fiú már elegendő lesz, és Minket nélkülözöl.” – Kedves Vendégeim itt történt meg az, az eset mikor is csődöt mondott mindenre kiterjedő uralkodói figyelmem, hisz a kis butusok hitték, hogy mivel Ők „csak” fogadott Oroszlánhölgyeim, bármikor szabadulhatok Tőlük. Bár a váratlanságából kis időbe tellett mire felfogtam miről is van szó. -” Egyem is meg Kicsi Lelketeket, hova gondoltatok, – Én, Tőletek? – Na gyertek ide hozzám gyorsan!” – Míg ez megtörtént a törzskönyvezett Leányaimnak, és a Fiúknak oda szólok. -” Ti addig kezdjétek el a próbákat, rögvest követni fognak a Vendéglátós Amazonok is.” – Majdan körém gyűlve a Leánykák, buzdítón ölelgetni, és puszilgatni kezdem Őket. -” Jaj Kicsi Leánykáim, tudom, hogy az Én hibám, amiért nem közöltem, de meg sem fordult a fejemben, hogy nélkülözzetek benneteket. Igaz, jók a Fiúk, sőt kimondottan jók, de azért annyira nem, hogy le is cserélnélek rájuk!  A kezdeteknél is ügyesen, derekasan helyt álltatok, ez okból születhetett meg az előadás!  Így a továbbiakban is a produkció, csak a Ti részvételetek által, lehet a színen. – Oké?! – No, szaladjatok a többiekhez és gyakoroljatok.”-  Mit követőn boldogan csatlakoztak a többiekhez. Még az, az ezeregy szerencsém, hogy ennyi intézni valóm mellett, Bécs hívásának fogadását, Falcora bíztam.  Tehát érkezik az, 1985 -ös évből Falco előadásában a, Vienna calling című sláger. Szerzők, Hans Hölzel,  Rob Bolland,  Ferdi Bolland.

Ekkora ramazúrit csapni egy egyszerű telefonhívás miatt? – Viszont meg kell mondjam igen ügyes táncosokat láthattunk a fenti videóban, de sajnos Nálam a létszám már betelt, így már fogadni Őket nem tudom.  Az, Enyémek is kittetek magukért, hiszen napról, napra kiforrottabb, látványosabb lett munkájuk. Minek hamarjában meg is lett az eredménye, hiszen a már az alkalmazott koreográfiába játszi könnyedséggel igazították be az újabbakat. A technika látványelemeivel pontosan összeigazítva a tánc elemeit ezzel is színesítve a képet. Sőt egy ötletbéli gondolattal is előállottak. Miszerint mit szólnék hozzá, ha a látszólagos agresszivitást növelnénk azzal, hogy a Fiúkról a műsornak hevében letépik a pólót. Nem rossz gondolat, – ha már lúd legyen kövér – de turnusonként változzon. Tehát, ha teszem azt az első csoportnak Fiairól, leszaggatják, a második csoportét csak megtépdessék. S, ez természetesen előadásonként forgatható. A lesszaggatás kivitelezésénél a pólóknak el kell hagyni a színteret, hiszen igen nagy balesetveszély rejlik maradásában. Ami a képen nézet ki, hogy a preparált pólónak leszakítását követőn, az Amazonok még kicsit játszadozva vele, – kézről, kézre adják – mígnem kitessékelik a ruhadarabot a sötét zónába. Apropó ruhadarab. Jut eszembe róla az a nap mikor is Oroszlánhölgyeim elém állva közlik. -” Tudod, Orcsi nagyon megtetszett ez a darab Nekünk, és jól is érezzük magunkat szerepünkben. De egy valami hiányzik, mit már meg is álmodtunk. Az ideillő fellépőruha. ” – S lázasan ecsetelni kezdik hogyan is néz ki. Röviden leírni nem tudnám, de egy árnyalataiban szürke haránt csíkos, s átlátszó selyemmel tarkított egész ruha. A selyem a has, és a hát, valamint a dekoltázs résznél kap szerepet. Illetve bocsánat a selyem még a Leányok popsijánál is nagy szerepet játszik, hiszen a szövet anyag csak annyit takar amannyit muszáj. Egyébiránt lélegzetelállítóan gyönyörűek voltak benne. Áldásom adom reá, és kihangsúlyozva közlöm. -” Rendben, Leánykáim az ötletet adjátok elő a Ruhaipari Szövetkezetnél is, ahol varratni szoktátok őket, majdan rendeljétek meg mind a tizennégyet. Hangsúlyozom még egyszer Vendéglátós Oroszlánhölgyeim mind a tizennégyet, amiben a Tiétek is benne foglaltatik.” –  Ugyebár a ruha elkészítésének ellenértéke, a Birodalom pénztárcáját terhelte, tehát Leányaimnak semmibe sem került.  Lázas kutatásom ellenére is csődöt mondtam, hiszen akár hogyan is keresgéltem csak igazi kék slágerre leltem. Érkezik tehát az, 1986 -os évnek szeptemberéből, Madonna előadásában a, True blue című sláger. Szerzők, Madonna Louise Veronica Ciccone,  Stephen Bray.

Mire a ruhák elkészültek, addigra az előadásunk darabjainak képei is a szorgalmas munkának eredményeként állottak össze egy egésszé. A színpadnak vázlatos díszletei, a látvány, és hangtechnika, és a tánc kifinomult összhangja révén. Nem volt akadálya, hogy mindent bevetve megtarthassuk az első főpróbát.  Ahogyan a színpad előtti téren néztem, – bénult beleborzongás lett úrrá rajtam – Hiszen szemben állhattam saját elmebajom gyermekével – miről jutott is eszembe, No kapok a pofámra ezért rendesen. Magával ragadó csodálatos előadást láthattam, igen ám hogyan fogadják a benne élő indulatot. Indulatot?? Kőkemény agresszivitást!! Bár ez csak látszólagos, hiszen nem egy drámából fakadó tragédiát, hanem egy ártatlan komédia mulatságos elemit  láthatják. Vajon ezt Ők, a közönség is tudni fogja? Gondoltam ez majdan a szilveszternek napján kiderül. Mindenkit körül ölelt az öröm a megfeszített munka eredményének láttán, sőt Leányaim kérleltek nézzem meg Őket újdonsült ruhájukban is. Persze hajlottam a gondoltra, had lássam a divat bemutatót. Ahogyan Leányaim megjelenve elvonultak színem előtt megálmodott ruhájukban, a lebilincselő gyönyörtől szólni sem tudtam. Eleinte némán csodáltam Őket, végül nehezen de megszólaltam. -” Édes Luciferem – ébren vagyok, vagy csak netán álmodom? De, hiszem hogy nincs ember ki ily gyönyörű csodát megálmodhatna! Kérhetlek benneteket, hogy szép lassan forduljatok körbe előttem, had fürödjek a Belőletek áradó káprázatos szépségetekben. ” – Majdan talán zavaromban először teszem fel a kérdést. -” Szabad, — avagy meg engeditek, hogy megölelhesselek Benneteket?” – Igen, Kicsi Vendégeim a fellépőruhának is nagy jelentősége van az előadás során. A figyelem megtévesztésének a nagymestere. Mint pasi,- még ha szűz is – de Engem is rabul ejtve lenyűgözött, mit tehet a nézők soraiban lévő pasikkal. Ugyebár amit szemügyre vesznek az a Leánynak idomai, mellei popsija, combjai. Talán határ eset formájában a comboknak még hasznát veszik a táncuk során, a többi felsoroltat nem annyira jellemzően. Tehát, hogy mit csinálnak karjaikkal, kezeikkel, lábaikkal, lábfejükkel, – teljesen közömbös számukra. Nem tudom megállni. Jut is eszembe egy ide illő történet. Nos, egy fiú társaság egy tagja kimondott balett rajongó. Ha híre megy egy előadásnak, Ő mindent félrelökve, hátra hagyva, rögvest jegyet vesz, hogy ott lehessen. Társaságbéli barátait is meglepi ez a hozzá állás, de egy napon csak felteszik Neki a kérdést. -” Ugyan mondd már, miért is rajongsz ennyire a balett után, és mit láttál az utolsó alkalommal?”- – ” Hogy mit láttam? Képzeljétek el van a táncosok között egy pasi, kinek akkora gigantikusan nagy, s formás töke van, hogy le sem bírom venni a szemem róla! ” – Ki tudja miért, de e kijelentése után haverjai kezdték kiközösíteni. Na, de már rég itt lenne az ideje a zenének, ép ezért az 1983/84 -es évből a, The Pointer Sisters , Lányai előadásában következzék a, Jump(for my love) – című sláger. Szerzők, Stephen Mitchell,  Marti Sharron,  Gary Skardina.

Ugye mindenki látta a front(középen) ténykedő Leánykának laza lábemelését, ráadásul az ének alatt? Ha nem nézzétek meg a videót még egyszer, de immáron figyelmesebben. No, de addig is míg reánk köszöntene a Szilveszternek szórakozásban gazdag estéje, beszéljünk át néhány színpadi jelenésnek titkát. A díszlet az önmagáért beszél, tehát a helyszínen látni kell. No, de mi lehet a sötét zóna!? Természetesen nem feketeségbe borított, vaksötét zóna. Csupán, csak az emberi szem számára láthatatlan terület, mit ügyes trükkökkel hozunk létre, például élesen vakító fények megfelelő alkalmazásával. A sötét zónának feladata, a színre lépő, avagy színről távozó szereplőknek álcázása, rejtése. Továbbá itt folynak a produkció asszisztensi munkálatai is mint például a kellékek mozgatása, és a technika működésének felügyelete stb, stb. Ugyebár a kézről, kézre adott póló is ide távozik, hol már várják a beavatottak, hogy eltávolítsák. A világos zóna értelem szerű, hiszen itt zajlik az előadásnak menete. Ja, és persze igen kényes koreográfiás elem  volt a megtévesztőn élethű rúgások kivitelezése. Lényege, hogy az oldalán, s a Leánynak háttal fekvő srác, mire azért volt szükség, hogy az imitált rúgástól a srácban ne keljen életre a feltételes reflex, hiszen ez galibát okozhatna.( Bár, rutinos táncos már kitudja iktatni. ) Tehát a srác mögött lévő Leány megkezdi ténykedését, az által, hogy pl bal lábán támaszkodva jobb lábát térdénél behajlítva egy negyed fordulattal egybekötve, rúgást imitálva nyújtani kezdi említett jobb lábát. De természetesen nem a srácot veszi célba, hanem a lábfejével a színpadnak deszkáját, mit követőn a srác dereka alá csúsztatja. E viselhető érintést észlelve a srác kezdi meg a maga koreográfiás menetét. Első ütemben összerándítja testét, mintha egy borzasztó fájdalmat szenvedett volna el, mi alatt egy fordulattal a sötét zóna felé gördíti testét. Egy egész fordulattal, mi azt jelenti az indulási pont, egyben az érkezési is. A titok lényege a pontosság, és a gyorsaság. Miközben e sorokat írom, világosodom meg. — Édes Luciferem jut is az eszembe, csak azt nem értem, miért csak most, hogy van a tarsolyomban egy produkció mi igen hasznos lehet még számunkra. Még mielőtt komolyabban akcióba lendülnénk adjunk lehetőséget az, 1983- as évben a, Digital Emotion csapata által kiadott, Get up action című slágernek.  Szerző, Adams  and Fleisner. 

Ugyebár szakavatott szemek egy igen nagy sötét zónával állhattak szemben. No, de nem ez itt most a legfontosabb, hanem a segítségünkre siető táncos produkció. Zenei anyaga, egy feldolgozás még pediglen a nyolcvanas évekből származó Fancy sláger a Bolero. A betolakodó, hódító rivális szerepében előadónk, Soraya tündöklik. Kit tehetséges táncosok vesznek körül, hogy életet adhassanak a történésnek. Láthatunk sötét zónát, ahonnan Soraya egy parázsló lépcsőzet által érkezik a világos zónába. A koreográfiás jelenetek lényege miből csemegézni is fogunk szemléltetés gyanánt, a nyugodt szeretetteljes napokat élő párok életébe egyszer csak betolakodón feltűnik egy rivális hódító. Jelenléte felborítja a nyugodt napok kiegyensúlyozott rendjét, hiszen nem titkolt célja a csábítás. Előzetes gyanánt most csak ennyit, lássuk a produkciót, illetve azt a részét mi számunkra fontos lesz.

Tehát, koreográfiás modul, avagy elemként jelen van a rúgás, illetve egy sáncolásos útelzárás. Utalok az, Amazonok Földjén azon részére, mielőtt a szorító ölelés bekövetkezne, s mielőtt még az Amazonok is szövetségre lépnének lezárják az áldozatok előtti menekülési lehetőségeket. Illetve itt még az Amazonok az újonnan érkezők révén fenyegetőn sáncolják egymás útvonalait is, akadályozva a prédához jutást. De előbb érkezzék még a rúgás. Az a kivitelezés lesz látható ahol a pasi – kellő rutinnal rendelkezve- szembe néz a Leánnyal. De a megfigyelhető lényeg, a pontosság, a gyorsaság, és a párok összhangjában rejlik. Apropó figyelem.  Szexre kiéhezett, avagy csak inkább arról álmodó pasi társaim. A szemeiteket nem a Leánykák vonzós formás idomain legeltetni, hiszen azzal már úgysem tudnátok mit kezdeni, csakis a viselt fehér cipellőt tessen figyelni. A bejátszás a vágásom során ismételni fogja önmagát, a figyelem összpontosítása okán.

Illetve van még egy, mi szinte észrevehetetlenségében, csak egy villanásnyi időre tűnik fel. A vágásom során háromszor is ismétlődni fog, hátha tudatosulni fog mindenkiben. A jelenetsorban első képkén, Soraya lesz látható. Majdan a kamera kép tágítása során, a Leány mögött a kép jobb sarkában fog lezajlódni. Ismételten hangsúlyoznám a pasik számára, nem leragadni Soraya csábos, s bájos, kihívón izgató idomainál!! – – Pszt, pszt – pasik gyertek csak közelebb. Ezt csupán csak a jóindulatom által mondom, hiszen ha jelen van Veletek az oldalatokon lévő domináns Leány. ( Barátnő, élettárs, feleség ) És észre veszi garantálom sokkal élethűbben fogják rajtatok bemutatni. No, persze az Én szám, ki ugyebár szende, szelíd, szolidan szűz, könnyen jár.

Meg volt? Ha igen, nagyon ügyik vagytok, s meg vagyok veletek elégedve. No, de most már térjünk át a következő elemre. Az egymás megközelítésére, távol tartására létre hozott mozdulat sor. Jelen esetben a piros ruhás Leányok szeretnék meggátolni, hogy a betolakodó rivális, és a pasijaik egymásra találjanak. Ennek érdekében útját állják a betolakodó riválisnak, és a pasiknak is egyaránt. E módszer bevetésével pillanatnyi győzelmet aratnak, hiszen maradnak a választott pasinak karjaiban. Bár a bejátszás végén fény derül, s láthatóvá is válik a rivális arckifejezésén, — ettől Ő még nem adja fel! Minek meg is lesz majdan a gyümölcse.

Az, első sorban – Soraya – mögött szorgoskodó Leánykák szándéka a legmeggyőzőbb. Ugyebár jobb kezük a csípőn, míg a ballal a testük előtt mélyen a ritmus adta lehetőség szerint, úgymond kaszáló mozdulatokat hajtanak végre. Ez oly egyértelmű, hogy a vidékről hozzánk ellátogató, és a nézőtéren helyet foglaló, Falusi Pista bátyámnak is átjött. Bár az Ő szürke állománya e képen kommentálta. – ” Az, Anyád keserves egy Úr Istenit! Ha közelebb jössz, akkora lángost kapsz — hazáig sózod!! ” – No, tehát még egyszer fókuszálva a négy piros ruhás Leányka kitartó tevékenysége, Soraya mögött, mihez hozzá is csaphatjuk Pista Bátyám gondolat menetét is. Úgyhogy  – – Két, – – há – – é-é s-s !!

Édes, Luciferem !! Egyem is meg a cukorfalat, Lelkecskéjét a Leánykának. A nádszál karcsú, formás kis dereka, szinte elvész a pasinak kezeiben. No, de kérem nincs ugye semmi reklamálás! Én mint – szende, szerény, szolidan szűz – teremtmény nézhetem. No, de komolyra fordítva, már ha Pista Bátyámnak ilyen jól megy a koreográfiás értelmezés, Nekünk miért is nem menne!? Próbálkozzunk teszem azt egy játéknak keretein belül, mire meginvitállak Benneteket. Lényege, hogy egy szabadon kiválasztott koreográfiás részhez, – szöveget írunk. E szöveg tartalma, a látottaknak értelmezése, és a lelkünkben ébredő érzésekből tevődik össze. Aki beszáll a játékba elérhetőségem bármely vonalán közölheti munkáját. No, de tudjátok mit? Segítek, beszállva a játékba megkezdem a szövegírást. Ennek alapján lehet jobbat is, avagy folytatásként írni a történést.

Nem tudom miért? — Mondd, miért oly fontos Neked, Ő !? Mi többet nyújthat, mint Én? Mit láttál meg Benne, mit Bennem nem leltél!? Hiszed jobban fog szeretni mint Én? – – Én ki egy életre a szívembe zártalak! 

S, most lehullva a lepel nézzük a indíttatásul szolgáló koreográfiás részt. Mely tartalmazni fogja a záró gondolataim szöveges részét is.

Nos, hát elnézéseteket kérném, amiért most csak ennyire futotta Tőlem, hiszen sokkal gazdagabb lehetőségek rejlenek e részletben. Időm viszont mit reá fordíthattam oly kevés. De, mit is szabadkozom Én itt? Ez a Ti házi feladatotok nem az Enyém, –  ki már rég túl a vizsgán –  úgy ahogyan alkalmazza. Eszembe csapódva a gondolat, mit megosztani készülök Veletek,- egy modulban szereplő érintés. Mi két jelentőséggel is bír, egy a közönség felé irányuló közlendő, valamint a modul technikai része. Bár itt most kézzel fog történni az érintés, nem pediglen lábbal, mint az Amazonok Földjénél. No, lássuk!!

Nos, azt hiszem, hogy teljesen kézenfekvő mire is gondoltam. Történetesen Soraya a srác deréktáji érintéséről beszélek. Értelmezése egyfelől, a közönség irányába, a sok srác közül Ő kell Neki. – Akarlak, Téged akarlak. – De egyben jelzés arra az időpontra, hogy a srác megkezdheti hátráló, avagy kiváló, koreográfiás mozdulatsorát, mit a Leány értelemszerűen lekísér. A modulnak értelmezésére, ismételten felkérném a köreinket ékesítő Falusi Pista bátyámat. -” Szívesen állok a rendelkezésedre édes Öcsém! Lássuk hát: -/- A szemetek ugorjon ki a gödriből! – – Úgy csodáljátok- milyen kívánatos szép Leány is vagyok. De, Nekem mostan Te, kellesz! Aztán nehogy csalódnom keljen ám benned, — dolgozzál meg rendesen!! – Az Apádnak a szeplőtlen Úr Istenit, cudarul kevés a képességed! – – Így elhagylak, csináld tovább egyedül! ” – Megköszönve Pista bátyám közreműködő, ékesen csengő szavait, a tervezettnél hosszabbra nyújtott Első Felvonásunknak végéhez közelítünk. Összegzésül hátra van még egy bejátszás. Itt látható lesz a látvány technika varázsa. Az előadás tartalmához igazított díszlet, – avagy díszlet kontúr. A sötét zóna -/ féltett titka/- mi nagy gonddal asszisztál a világos zónának – ahol a táncosok élettel töltik meg a színt. 

Ennyit tudtam nyújtani segítkezés gyanánt. Viszont itt most, már tényszerűen véget ér az Első Felvonás, és nagy szeretettel várlak Benneteket a Második Felvonásban is.